Tillie Cole: A Thousand Boy Kisses - Ezer csók
| Van egy fiú. És van egy lány. A szerelem egy pillanat alatt szövődik köztük, de egy évtized, míg kibontakozik. Ezt a szerelmet nem képes felbontani sem a távolság, sem az idő. Ez a szerelem örökké tart. Legalábbis ők így hiszik. Amikor a tizenhét éves Rune Kristiansen visszatér szülőhazájából, Norvégiából az álmos georgiai kisvárosba, Blossom Grove-ba, ahol még gyerekkorában összebarátkozott Poppy Litchfielddel, a fiút egyetlen gondolat gyötri: a lány, aki lelki társa, aki megígérte, hogy hűségesen megvárja, amíg ő visszatér, vajon miért szakított vele mégis szó nélkül? Rune szíve két éve összetört, amikor Poppy megnémult. Mire Rune megtudja, mi az igazság, rájön, hogy a legnagyobb szívfájdalom csak ezután éri majd… |
„Holdsugár szív és napfény mosoly.”
2016 tavaszán teljes tudatlanságban, felkészületlenül vettem kézbe Tillie Cole A Thousand Boy Kisses című ifjúsági regényét, hogy aztán egy szívszaggató, mégis léleksimogató, könnyekben és mosolyokban gazdag, kivételes kalandot éljek át. Elbűvölt, imádtam, de hazudnék, ha nem vallanom be, hogy kicsit meg is viselt. Így, bár elmondhatatlan örömmel töltött el a hír, hogy végre magyar nyelvű fordításban is megjelenik, közel sem voltam biztos benne, képes leszek-e ismét ellátogatni Ezer csóknyi időre Rune és Poppy életébe.
Aztán az elektronikus postafiókomba megérkezett az előolvasói példány, s a kíváncsiságom - vajon milyen lenne az anyanyelvemen élvezni egy ilyen erőteljes, csodálatos romantikus történetet - nem hagyott nyugodni. S talán ez is közrejátszott abban, hogy múlt vasárnap elképesztő korán kivetett magából az ágy. Még minden csendes volt, csak egy-két madár köszöntötte egymást a közeli parkban, az égen pedig még ott játszott a napkelte enyhe rózsaszín pírja. Egy tea mellé kuporodva átlapoztam egykori jegyzeteimet, bele-bele olvasgattam a színes post it lapocskákkal megjelölt kedvenc részeimbe, és úgy döntöttöm, belevágok. Persze előre látóan odakészítettem egy zsepis dobozt a kezem ügyébe, mert tudtam, hiába pityergek ritkán olvasás közben, most bizony vörösre fogom sírni a szemeimet.
Így lett, mégsem bánom. Fordításban épp olyan gyönyörű és megindító volt a könyv, mint eredetiben. Újra rácsodálkoztam, mennyire áradt a szövegből Poppy zene és Rune fényképezés iránti szeretete. Ismét megigézet, micsoda életszeretettel és hittel átitatott minden egyes fejezet. S újfent megszakadt kicsit a szívem. Ezernyi érzelmes sort tudnék idézni, ám a három, számomra legkedvesebb ez:
„A nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük őket… vagy legyőzzenek minket.”
„Azt hiszem, a szívek olyan ritmusban dobbannak, mint egy dal üteme. Úgy hiszem, ez olyan, mint a zene; hogy egy bizonyos dallamhoz vonzódunk, az vonz minket. Én meghallottam a te szíved hangját, és te meghallottad az enyémet.”
„… az élet rövid… azonban… a szerelem végtelen, és az ember szíve nagy.”
Ahogyan egykor, úgy a cselekményről ezúttal sem szeretnék elárulni semmit, viszont annyi intelmet hadd adjak, ha valaki Jojo Moyes Mielőtt megismertelek, Nicholas Sparks A leghosszabb út vagy épp John Green Csillagainkban a hiba című könyvét messziről kerüli, talán ez a regény sem lesz neki való.
Könyvinfók:
| Műfaj: ifjúsági Sorozat: - Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú Ki? Rune Erik Kristiansen & Poppy Litchfield Hol? Blossom Grove, New York, Osló Érzékiség? ártatlan Szerelmi háromszög? - Lezárás? boldognak mondható Önállóan olvasható? igen |
06.07. – Könyvvilág
06.09. – Kristina blogja
06.11. - Sorok között
06.13 – CBooks
Nyereményjáték:
A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a mozivásznon megelevenedő irodalmi alkotás híres csókjának pillanatát ábrázoló képet találtok. A Ti feladatotok, hogy a rafflecopter megfelelő sorába beírjátok az adaptáció alapjául szolgáló mű szerzőjének nevét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway