Gail Carriger: Timeless - Időtlen
|
Alexia Tarabotti, azaz Lady Maccon boldog házaséletet él.
Persze, mivel Alexiáról van szó, ennek a boldogságnak része, hogy a farkasembereket bevezesse a londoni társaság krémjébe, miközben egy vámpír második legjobb ruhaszobájában él, és egy koraérett totyogóssal birkózik, aki lépten-nyomon alakítgatja a természetfelettieket. Alexia annyira élvezi új londoni életét, hogy még Ivy Tunstell társulatának legújabb előadása (nem mondtunk sokat, ha katasztrofálisnak nevezzük) sem tudja kedvét szegni. Ám egy este olyan meghívást kap Alexandriából, melyet nem hagyhat figyelmen kívül. Férjével, gyermekével és a Tunstell házaspárral súlyosbítva gőzhajóra száll, hogy átkeljen a Földközi-tengeren. Egyiptom azonban talán több rejtélyt tartogat, mint amennyivel a megfélemlíthetetlen Lady Maccon elbír. Mit akar tőle az alexandriai bolykirálynő valójában? Miért támad újra az Istenölő Átok? És hogyan lett Ivy Tunstell egyszerre a Brit Birodalom legnépszerűbb színésznője? |
Vannak esetek, amikor már-már önmagamat is meglepő türelemről vagyok képes tanúbizonyságot tenni, ám töredelmesen be kell ismernem, a könyvek világa kapcsán roppant ritkán sikerül megcsillogtatnom ezt az erényemet. Mégis, a Napernyő Protektorátus széria egyike a szabályt erősítő kivételeknek. Szerelem volt az első kötet legelső olvasására, a nagyszerű fordítás pedig legalább annyira elvarázsolt, mint a hihetetlenül egyedi történet. Épp ezért, bár valahányszor alkalmam adódott újabb kalandra indulni Alexiával - és minden rajongó, a befejezés ismeretére áhítozó sejtem sikongva követelte a tovább olvasást - én mindig erőt vettem magamon, és vártam. És még vártam. Meg még tovább. Hogy most, nyolc esztendővel azután, hogy a Lélektelen magába bolondított, végre magyar nyelven ismerhessem meg az ötödik, záró darab eseményeit. Írhatnám, hogy megérte a hosszú várakozás, elvégre sem a regény, sem Miks-Rédai Viktória ezúttal is kivételes munkája nem okozott csalódást, sőt, még inkább megerősítette Gail Carriger Napernyőverzumának helyét a kedvenceim között. Ugyanakkor annyira szívet tépően hosszú volt az eltelt idő, hogy némi szomorúság mindörökre beárnyékolja majd azt a pompás élményt, amit ez a sorozat adott nekem. Mert bizony élmény volt ez a javából, amit az Időtlen csodálatosan megkoronázott, s egyben remekül lezárt.
„… nem kedvelte a rejtélyeket – már kimentek a divatból.”
A Szívtelen záró jelenetei után két esztendővel toppantunk be ismét Lord és Lady Maccon életébe, hogy rövidesen újabb rejtély felderítésére induljunk velük. Ez esetben szó szerinti utazásra, amely az ősi és misztikus Egyiptomig vitt minket, mindenféle megdöbbentő felfedezések, nem várt megpróbáltatások és vérpezsdítő kalandokkal színesítve. Hogy érzékeltessem az izgalmak fokát, úgy gondolom elég azt megemlítenem, hogy az események meglepő alakulásának még a mindenféle természetfeletti lényekhez és katyvaszhoz szokott lélektelen Alexiánkat is sikerült kibillentenie sztoikus nyugalmából. Node nincs ezen mit meglepődni, elvégre jutott szerep egy habókos színi társulatnak, egy eltűnt komornyiknak, gőz- és léghajóknak, néhány sok-sok évvel korábban született titkos megállapodásnak, egy elrontott gyermekrablásnak, egy farkas falkát felforgató árulásnak, egy új alfa jelöltnek, meg persze egy, a visszavonulását tervezőnek, egy elszabadulni látszó Istenölő Átoknak, a világ legöregebb vámpír királynőjének, továbbá a legifjabbnak, valamint egy lélekszipoly totyogósnak.
Mivel még véletlen sem szeretnék semmit elspoilerezni, mi egyebet mondhatnék? Talán még csak annyit, hogy én imádtam! Továbbra is fergetegesnek találtam az írónő stílusát, és megmosolyogtatott a humora. Tetszett, hogy miközben elegánsan elvarrta a szálakat, okozott meglepetéseket és kitűnő alapot hozott létre egy más, de nem kevésbé izgalmasnak tűnő jövő számára. Szerettem, hogy ha visszafogott módon is, de csempészet romantikus szálakat a történetbe. Remekül szórakoztam, és nehezemre esik elbúcsúzni ezektől a szereplőktől. Milyen jó, hogy ha csak angolul is, de annyi novella és regény vár még rám! *kézdörzsi* Köztük Biffy és Lyall húzs évvel később játszódó kisregénye, a Romancing the Werewolf, ami máris naaaagyon hívogat.
Kedvenc idézet:
„Én nem pletykálok. Én megfigyelek. És aztán gyakorlatilag mindenkinek továbbadom a megfigyeléseim eredményét.”
Könyvinfók:
|
Műfaj: steampunk
Sorozat: Napernyő Protektorátus 5. Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű Ki? Alexia Tarabotti Maccon & Lord Conall Maccon Hol? Anglia, Egyiptom Mikor? alternatív 1876 Érzékiség? visszafogott Szerelmi háromszög? - Lezárás? boldog Önállóan olvasható? nem |
03.22. - Angelika blogja
03.24. - Dreamworld (e)
03.26. - Dreamworld
Nyereményjáték:
A blogturné minden állomásán a sorozathoz kapcsolódó kérdést találtok. A helyes megoldást kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveawayMi a rövidítése Őfelsége Közszolgálatának?