Viszlát 2015, helló 2016!
Hogy milyen volt az én elmúlt könyves évem?
Úgy érzem, nem is olyan rosszak ezek a számok, bár jó lenne a következő 365 napban picit felülmúlni őket. Elsősorban az eredeti nyelvű olvasásaim arányát szeretném feljebb tornázni. S persze remélem, ismét sikerül majd néhány régóta kiszemelt szerzővel megismerkednem, mint ahogyan bízom abban is, hogy sort tudok keríteni pár, egy ideje halogatott regény pótlására. Arra, hogy a méteres hosszúságba nyúló várólistámat valaha is kezelhető méretűvé csökkentsem, esélyem sincs, de persze sosem adom fel. Még akkor sem, ha a beszerzéseim mindig meghaladják a kipipált tételeimet.
A 2015-ös esztendőben 152 könyv került fel a lassan kissé túlzsúfolttá váló polcaimra. Ebből 66 kötet recenziós példányként érkezett, egyet-egyet pedig ajándékba kaptam illetve nyertem. Saját beszerzésként 55 darab angol nyelvű és 29 magyar kiadással gyarapodott a gyűjteményem. Előbbiekből hármat egy ruhaturkáló kis könyvespolcán leltem nevetséges áron, valamint hat regény a Better World Books használt könyvek netes áruházából utazott hozzám. Természetesen minden egyes darab kedves a könyvhörcsög lelkemnek, de a dedikált szépségek különösen becsesek számomra. És múlt évben egy tucat ilyen gyönyörűségnek örülhettem. Mulatságos módon a két utolsó napon futott be három az új kincseim közül.
A blogos lét számvetéséhez a fentebb már említett 67 új könyvértékelés mellett talán érdemes megemlíteni, hogy az új esztendőnek úgy vágunk neki, hogy immár túlhaladtunk a 700. bejegyzésen valamint a kétmilliomodik oldallátogatáson, amelyért nem győzök elég hálás lenni nektek. Köszönöm!
Illenék a kedvencekről is szót ejteni, igaz? Csalok kicsit, bocsi. Tizenegy olyan regényt, amelyeket tavaly adtak ki a hazai kiadók, és nekem a leginkább tetszettek, kiemeltem a blog fejléce alatti sávba. Valamennyi borító kattintható link is egyben, hogy könnyebb legyen meglelni a hozzájuk tartozó beszámolókat. Az eredeti kiadások között szintén akadt egy fél tucatnyi emlékezetes darab, amelyekről szánom-bánom ezen a felületen nem számoltam be, pedig nagyon is megérdemelték volna a méltatást. Ők voltak azok:
Nem meglepő módon szeptemberben a húgival közös, minibe szabott Angliai kirándulásunk sem telhetett el könyves momentumok nélkül. Elképesztő élmény volt a Harry Potter múzeum számtalan termét végiglátogatni, borzalmasan nehéz volt ellenállni az ajándékboltok iszonyat nagy csábításának, és hősiesen bevallom, kutya nehéz volt legyűrni az ikonikus vajsörüket. A Temze partjain elterülő fővárosban barangolva természetesen pár könyvesbolt meglátogatására is sort kellett kerítenünk. A Piccadilly utcája két, számomra évek óta felkeresni vágyott boltnak is otthont ad. Naná, hogy nem hagyhattam ki. Az 1797 óta változatlan homlokzattal működő Hatchards elegáns, mégis otthonos bájával varázsolt el, míg az Európa legnagyobbjaként emlegetett Waterstones hatalmas kínálatával ejtett ámulatba.
Nagyszerű év volt a 2015-ös! Mi mást is kívánhatnék, mint hasonló jókat az elkövetkezendőre?
Ugyanakkor úgy gondolom, a változás olykor igen is szükséges. Nyugalom, nem gondolkodok semmi drasztikusban, ugyanakkor így, a hetedik blogger évem kezdetén azt érzem, jól esne megújulni picit. Szeretnék több időt az olvasás élvezetére fordítani, s talán valamivel kevesebbet a netes jelenlétre. Egyelőre semmi sem kiforrott, azaz jelenthet ez ritkábban érkező könyvajánlókat, rövidebb, élménybeszámoló jellegű bejegyzéseket, vagy esetleg egyszerre több regényről szót ejtő gyűjtőposztokat. Egy biztos, olvasni tervezek, méghozzá a szép kerek százas számat tűztem ki célul magamnak.
Nincs más hátra, mint hogy ismét köszönetet mondjak, amiért itt vagytok velem, a blognak boldog hatodik szülinapot, s egyben mindannyiunknak nagyszerű könyvekben gazdag, boldog új évet kívánjak.