Patricia Briggs - Moon Called - Megszólít a Hold

Fülszöveg: Mercedes Thompson autószerelő Tri-Citiesben, műhelyében lepukkant verdák helyrepofozásával keresi kenyerét, és kedvtelésből Volkswagen Bogarakat ment meg az enyészettől. Időnként kisétál a sivatagba, ruháit egy bokor alá rejti, és átváltozik prérifarkassá, hogy nyulakat meg pockokat kergessen. Mercy ugyanis járó az Észak-Amerikai kontinens ősi természetfeletti népeinek leszármazottja, akit vérfarkasok neveltek fel. Amikor Mercy egy fiatal vérfarkas tetemébe botlik házának ajtaja előtt, valamint a szomszédjában lakó alfahímet is kis híján megölik, lányát pedig elrabolják, nevelőapjához, valamint fiatalkori szerelméhez fordul segítségért. Vérfarkasok, vámpírok, boszorkányok és egyéb mágikus lények között vezet Mercy útja ebben a fantasztikus regényben, amely nem mentes sem haláltól, sem szerelemtől.

Ismét egy olyan regény, amiről már sokat hallottam, de ezidáig kimaradt az olvasmánylistámról, mert általában szívesebben választok valami románcosabbat. Ám most, hogy az Agave megjelentette magyarul, nem tudtam tovább ellenállni a farkasok hívásának. Sajnos a hazai kiadás nem a nekem olyan nagyon tetsző, vagány tetkós csajos, amerikai borítóval jelent meg, de hál' isten nem is Barbie rózsaszín lett, mint először hittük. A fedlap angol verziót idéző, piros alapon fekete árnyképes kinézete szerintem teljesen elfogadható, igaz ettől a kiadótól láttunk már szebbet.
Mercedes Thompson, a prérifarkas alakváltó dögös autószerelő személyében egy vagány főhősnőt kapunk, akin természetesen több domináns hím szeme is megakad. Igaz, a könyv nem ígér szerelmes húrokat, de a legvégén kezdtem reménykedni, hogy majd a későbbiekben jobban kibontja az írónő a most csak lehelet finoman felvázolt szerelmi háromszöget, mert mind az alfa, Adam, mind Sam doki szimpatikus lenne nekem. Valahogy egy ilyen történeti elem nálam kellene ahhoz, hogy teljesnek érezzem a dolgot, mert apáááám, az a baráti puszika... nem maradhat ez így sokáig, igaz? Igaz!?
Viszont a kötet dicséretére legyen mondva ezen csak az utolsó lapnál kezdtem el gondolkodni. Egészen addig kitűnően lekötött a szerző által megálmodott, különleges lényektől hemzsegő világ, ahol Mercy éppen veszélyes kalandba csöppen. Élveztem a vérfarkasok világának megismerését - noha néhol mintha picit túl lendületes és kissé szószátyár lett volna a narrátori rész -, akcióban sem volt hiány, s a megismert szereplők között kellő számút sikerült megkedvelnem. Igaz, egyet elég hamar kiiktatott Briggs, s ezért orroltam is kissé. Viszont nem értem rá ezen túl sokat sóhajtozni, mert az események pörögtek, és én csak kapkodtam a fejem.
Fogalmam sincs Hollywood mi alapján készít egyik-másik regényből tv sorozatot, de nekem ezt a könyvet olvasva egyre ilyen vízió lebegett a szemem előtt. Akár egy True Blood féle sikerszériát is el tudnék képzelni... avagy csak túlontúl szívesen látnék szexis vérfarkasokat hiányos öltözetben... :)
S mi az, ami miatt egyelőre nem szavazom a legnagyobb kedvencek közé a sorozatot? Nem, nem a romantika hiánya, elvégre ez fantasy. Az ok a humor, illetve hogy nem igen van. Imádom, ha a regények megcsillantanak egy jó féle, cinikus humort, ám itt várakozásaimmal ellentétben, sajnos a talpraesett Mercy nem kényeztetett ilyenekkel. Az egyetlen igazán mosolyogtatóan vicces jelenet számomra a vérfarkas kutyamódi autókázása volt.
Viszont ennek ellenére fogom-e keresni a folytatást? Naná! Érdekel mibe keveredik legközelebb a Volkswagen Bogár mániás (nagyon jó pont, én is rajongok értük) Mercy és kompániája... és az a szerelmi háromszög is birizgálja a fantáziámat.

Itt elolvasható a regény első fejezete.

A történet megjelent képregény formában is, természetesen angol nyelven. Nekem kimondottan tetszik, ahogyan megrajzolták Mercy karakterét. Az írónő honlapján további információk, kedvcsináló részletek találhatóak.

A könyvért a AGAVE KIADÓnak tartozom köszönettel.

2011/9.