Ali Hazelwood: A menyasszony
Misery Lark, a Délnyugat legbefolyásosabb vámpírtanácsosának egyetlen lánya kívülálló…ismét. Az emberek között névtelenségben töltött napjainak vége. Hívatták, hogy támogasson egy történelmi, békét megőrző szövetséget a vámpírok és halálos ellenségeik, a vérfarkasok között, és nem lát más lehetőséget, mint hogy feláldozza magát ezért… már megint.A vérfarkasok könyörtelenek és kiszámíthatatlanok, ez alól az alfájuk, Lowe Moreland sem kivétel. Megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel, de igazságosan irányítja a falkáját. És a Vámpírtanáccsal ellentétben nem érzelmek nélkül. Abból, ahogy szemmel tartja Misery minden mozdulatát, egyértelmű, hogy nem bízik benne. Ha tudná, mennyire igaza van…
Mert Miserynek megvannak a saját indokai, amiért beleegyezett ebbe a kényszerházasságba, olyan okai, melyeknek semmi köze cselszövésekhez vagy szövetségekhez, csakis az egyetlen dologhoz, ami valaha fontos volt számára. És kész bármit megtenni azért, hogy visszaszerezze, ami az övé, még ha ehhez együtt is kell élnie… magával a farkassal.
Misery és Lowe kapcsolata érdekből indul, de a kettejük között fellángoló perzselő szenvedély hamarosan mindent megváltoztat – és veszélybe sodor. Vajon sikerül megőrizniük a népeik közötti békét, vagy forró románcuk mindenki vesztét okozza?
|
Kiadó: Maxim Kiadó Fordító: Stier Ágnes ISBN: 9789634997825 430 oldal |
Két éve Ali Hazelwood jött, és meghódított magának cuki, STEMisztikus regényeivel. S amikor már épp megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy bár igazán szeretem a könyveit, de hasonlóságaik miatt nem ajánlanám gyors egymás utáni fogyasztásra őket, az írónő lépett, és kalandozni kezdett a műfajok közt. Na nem vadult be teljesen és nyergelt át mondjuk a pszicho-thrillerek írására, de előbb egy ifjúsági történettel jelentkezett, majd pedig egy paranormális románcot publikált. Őszinte leszek, míg előbbivel mindössze némi elismerést váltott ki belőlem, amiért mert váltani, addig utóbbi teljesen lázba hozott.
Egyáltalán nem zavart a színkavalkádot nélkülöző, egyszerű borító, az ősi ellenségeknek számító fajok képviselői közti kényszerházasságot belengető fülszöveg totálisan izgalomba hozta a fantáziámat. Olyannyira, hogy az angol nyelvű megjelenés napján le is csaptam rá, hogy éjfél után picivel boldog sóhajjal vegyek búcsút a szereplőktől. Így aztán a magyar fordítással való újrázás lehetőségére képtelen lettem volna nemet mondani.
“… az összes jó dolog közül, amit az életemben éreztem, te vagy a legjobb.”
A menyasszony számomra csudajó kikapcsolódásnak bizonyult. Rögtön beszippantott, majd mindvégig nagyszerűen szórakoztatott. Szerettem benne a humort, a sors által elrendelt pár dolgot, a tiltott szerelem felhangot, a barátságokat és megtalált család témát, meg a szenvedélyes pillanatokat a vérivással, megjelöléssel együtt. Olvasás közben végig boldog melegséget éreztem, miközben hol izgatott pillangók csapdostak a gyomromban, hol mosoly játszott az ajkamon.
A szöveg stílusa, a szerző korábbi könyveihez hasonlóan, kellemesen gördülékeny volt. Az érdekes történet jó ütemben haladt, a cselekmény pedig tartogatott néhány izgalmas fordulatot. Tetszett például a csavar, hogy a politikai játszma, az eltűnt barát utáni kutatás és a falkát veszélyeztető árulás egy ponton összeért. Ráadásul üdítően újszerűnek találtam az elbeszélés formátumát. Nevezetesen, hogy bár narrátorunk a roppant szarkasztikus vámpír hősnő, minden fejezet elején kaptunk egy csöppnyi ízelítőt a vérfarkas főhős gondolataiból, érzéseiből, majd az epilógust teljesen az ő szemszögéből élhettük meg.
Misery és Lowe. Borzalmas névválasztás, de nagyszerű karakterek. Imádtam őket! A lány intelligenciáját, nyitott gondolkodását és kitartó ragaszkodását. A férfi falkája iránti elkötelezettségét, azt, hogy birtoklási vágya ellenére kivárta párjának beleegyezését és tiszteletben tartotta annak szabad akaratát. És az, ahogy a társáról beszélt… instant olvadás.
“Elfogadnék bármit, amiről ő úgy dönt, hogy nekem adja, a világ legapróbb darabkáját is. Elfogadnám őt egyetlen éjszakára abban a tudatban, hogy reggelre elveszítem, belekapaszkodnék, és soha nem engedném el. Elfogadnám őt egészségben, betegségben, fáradtan, dühösen, vagy erősen, és kiváltság lenne számomra. Elfogadnám a problémáit, az ajándékait, a hangulatait, a szenvedélyeit, a vicceit, a testét… az égvilágon mindent elfogadnék, ha ő úgy dönt, hogy nekem adja.”
Fölöttébb remélem, hogy hamarosan újabb paranormális románc érkezik majd Ali tollából! Én biztosan szívesen olvasnám. Pláne, ha az utolsó mondatokban sejtetett páros lenne a középpontban.
07.17. - Dreamworld
07.19. - Utószó
07.21. - Kelly & Lupi olvas
07.23. - Hagyjatok, olvasok
07.25. - Betonka szerint a világ
Nyereményjáték:
A Maxim Kiadó oldalán találtok egy kis ízelítőt a regényből, amit ha elolvastok, könnyedén tudtok majd válaszolni a feltett kérdéseinkre.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Hova hívják be Miseryt?