2012. október 14., vasárnap

Sylvia Day - Bared to You - Hozzád kötve

Úgy tűnik, az Ötven árnyalat könyvek ismét divatba hozták az erotikus románcokat. Persze eddig is szép számmal születtek ilyen műfajú alkotások, csak épp nem tündököltek ennyire a rivaldafényben. Nekem, aki sosem vetettem meg egy kellemes, élvezhető erotikával fűtött regényt, furcsa, már-már érthetetlen, hogy a világ egy része miért tesz úgy, mintha Ms James feltalált volna valami ezeddig ismeretlen tuti receptet. De úgy döntöttem, félreteszem a csodálkozásomat, elfojtom morgásomat, amiért újabban mindenre rányomtatják, hogy ez az új Ötven árnyalat regény (Senkinek nem jutott még eszébe, hogy jó néhány olvasó számára ez egyet jelenthet a szerkesztő keze után kiáltó fanfictionnel?) és igyekszem szemügyre vételezni a felhozatalt. Be is gyűjtöttem jó néhány regényt az erotikus tobzódáshoz, így a jövőben várható tőlem pár ilyen beszámoló… már ha nem idegesítenek úgy fel, mint Beth Kery 8 részre bontva árusított alkotása, aminek összecsapottsága miatt úgy bedühödtem, hogy azóta sem vitt rá a lélek, hogy egy kerek bejegyzést kanyarítsak hozzá.
Sylvia Day egyike azon szerzőknek, akiket ugyan nem most fedeztem fel magamnak, de valahogy sosem jutottam odáig, hogy – jó esetben - egy novellánál többet olvassak tőlük. Ott várakozik jó néhány regénye az e-olvasómon, időről időre emlékeztetem magam, hogy jó lenne végre igazán megízlelni valamelyik írását, de eddig nem került rá sor. Aztán nyár elején jött a Bared to You (Hozzád kötve), amit több olyan blogger is dicsért, akikkel hasonló az ízlésünk. Rohantam is szemügyre venni, érdekelt is, de aztán konstatáltam, hogy bizony folytatása, rögtön kettő, is várható még idén, így felkerült a naptáramba ’majd egyben a trilógiát’ jelzéssel. És aztán betört kis hazánkba az erotika mánia… a héten pedig megjelent ez a könyv.
Pár órára elgondolkodtam, akarom-e megszegni korábbi elhatározásomat, és nekiveselkedjek-e egyáltalán, de aztán győzött a kíváncsiságom. Őszinte leszek, nem elhanyagolható szerepet játszott ebben az is, hogy érdekelt, ezúttal milyen a fordítás. No nem kell félni, nem fogom elkezdeni összehasonlítgatni az amerikai és hazai kiadást! Így hogy nem olvastam angolul, nehéz is lenne. A lényeg, hogy Kis Ibolya szerintem jó munkát végzett, mert gördülékenyen ment az olvasás, nem találtam olyan kifejezést, amire felkaptam volna a fejem, hogy mi a szöszt akar itt most ezzel. Ám ennek ellenére, szerintem maradok az eredetiben való folytatásnál. Lehet rajtam nevetni, de a mi gyönyörű, dallamos nyelvünkön számomra a „Dugj meg!” még mindig durvaságnak tűnik, holott eredetiben eszem ágában sincs megütközni, ha azt olvasom: fuck. Fogalmam sincs miért, de ez van.
S hogy milyen volt a könyv?

Sorozat: Crossfire 1.
Kiadó: Ulpius
Megjelenés: 2012. október
412 oldal, puhafedeles
Gideon Cross olyan erővel lépett be az életembe, mint a sötétségbe hasító villám…
Ez a gyönyörű, sugárzó férfi maga volt a fehér izzás. Soha eddigi életemben senki és semmi nem vonzott még ilyen ellenállhatatlanul. Úgy vágytam az érintésére, mint drogos a napi adagjára, bár éreztem, hogy elgyengít, mégsem tudtam, nem is akartam ellenállni. Sérült és törékeny lettem, ő pedig oly könnyedén megtörte az ellenállásomat, és áthatolt az eddig kemény páncélon…
Gideon birtokában volt a tudásnak. Megvoltak a maga démonai. Egymás tükörképeivé váltunk, visszavetítve a másikra legbensőbb világunkat, legmerészebb vágyainkat…
Szerelme megbéklyózott, átformált, és én csak azért esedeztem, nehogy kínzó múltunk elszakítson minket egymástól…

Élvezetesnek találtam Sylvia Day írói stílusát. Tudta, milyen történetet akar elmondani, és tehetséges, tapasztalt mesélőnek bizonyult. Lekötött, és a folytatásra kíváncsian hagyott, annak ellenére, hogy nem teátrális függővéggel zárult. A sztori elég egyszerű, nem is nagyon akar több lenni, mint két sérült lelkű, erősen szexuális beállítottságú felnőtt kissé viharos, kéjjel fűtött kapcsolatának története. És igen, ez kimondottan erotikus regény, azaz botorság azon meglepődni, hogy az oldalszámok mekkora hányadát szentelte a szerző az intenzív testi gyönyörök leírásának.
„Kiegészítettük egymást. Még most is, ahogy az ujjai birtoklóan pásztázták a testemet, valami enyhülést éreztem a lelkemben, a kétségbeesett megkönnyebbülést, hogy végre a karjaiban tart az a férfi, aki megérti és kielégíti legmélyebb, legtitkosabb vágyaimat.”
A 24 éves Eva Trammel a könyv kezdetén költözik New Yorkba mostohaapja vagyonának hála egy szép belvárosi apartmanba, hogy aztán következő héten munkába álljon egy marketing cégnél. Már kis felmérő útján sikerül összefutnia a 28 éves milliomos Gideon Crossal, aki minő meglepetés mind Eva munkahelyének, mind lakásának épületét birtokolja. A vonzalom azonnali és kölcsönös közöttük, és mindössze néhány futó találkozás után Gideon közli, szívesen ágyba vinné. Sokkoló. Ám mivel Evanak legalább olyan vad fantáziái támadtak a férfitól, mint annak őtőle, rábólint, azzal a kikötéssel, hogy egy egyszeri gyors együttlét helyett alakítsanak ki valamiféle kapcsolatot, még ha a szó hagyományos értelmében vett randizás nem is az ő asztaluk. Aztán persze belesodródnak egy kizárólagosságon alapuló, szenvedélyes viszonyba. Amely közel sem működik zökkenőmentesen. Mindketten cipelik erőszakkal terhes múltjuk csomagjait, mindketten iszonyatosan birtoklóak és gondjaik vannak a bizalommal. Míg Evanak minden konfliktusra a megfutamodás a válasza, addig Gideon magába zárkózik.
Nagyra értékeltem, hogy bár Gideon domináns, irányításhoz szokott személyiség (még ha nem is a mindenkit letarolok módon), Eva nem egy kis penészvirág, aki elalél ettől. Ha Gideon nyomást gyakorolt rá, nem félt viszonozni azt. Sokkal inkább partner, mint behódoló alávetett.
Eva lakótársának karaktere megfogott magának, amolyan nem is tudom, hogy megöleljem, vagy alaposan megrázzam módon. Cary nagyszerű, szerető, gondoskodó barát, de teljességgel bizonytalan, kifordult személyiség, talán azért, mert az ő múltja is valami sötét borzalmat rejt. Drukkolok, hogy a későbbi részekben az ő élete is rendeződjön valamennyire.
Őszinte leszek, nem tökéletes a könyv, vannak olyan mozzanatai, amitől az agyam eldobom, a szereplők mind hibás áruk, de összességében beszippantott, annyira intenzív volt az egész, és ezért semmi kedvem ízek szedni. Tipikusan az a könyv, amit vagy szeretünk, vagy utálunk. És én előbbi csoportba tartozom. Érdekel, hogyan fognak párként funkcionálni főhőseink, alig várom, hogy kiderüljön, mi történt egykor Gideonnal, és Cary-ért is szorítok.
Tudom, többen fel fogják tenni a kérdést, van-e olyan, mint az Ötven árnyalat? Neeeem… jobb annál!


A sorozat részei:
1. Bared to You - Hozzád kötve
2. Reflected in You - Melléd láncolva
3. Entwined with You

 
back to top