Elsie Silver: Vágtázó szívek


Soha nem esett nehezére, hogy korrekt viszonyt alakítson ki az alkalmazottjaival…, egészen addig, amíg a nő be nem robbant az életébe.
Vaughn Harding a nagyvárosból költözik Ruby Creekbe azzal a feltett szándékkal, hogy új életre kelti a családi farmot. Amikor felveszi Billie Blacket, akinek formába kell hoznia a legjobb, de legmakacsabb versenylovát, azt reméli, hogy vele sikerül győznie.
Billie tehetséges. Vág az esze, mint a borotva. Pimasz, és átkozottul vonzó. Ők ketten már az első percben összecsapnak, de Vaughn folyton a lányra gondol.
A szellemes megjegyzések, az újra és újra lejátszott meccsek után Vaughn rájön, hogy Billie Black tökéletes, és feltehetően ő az egyetlen, aki meg tudja menteni a farmot – meg persze őt is


moly goodreadsbeleolvasówebshop
Kiadó: Kossuth Kiadó
Fordító: Németh Dorottya
ISBN: 9789636366483
480 oldal


A kanadai Elsie Silver jött, és hódított cowboyos romantikus történeteivel. Sokunk örömére a Chestnut Spring sorozat első három részének sikerét látva a Kossuth Kiadó egy újabb széria kiadásába is belevágott. A Gold Rush Farm kötetei a Chestnut Spring világában (Violet Eaton neve ismerősen cseng, ugye?), csak épp a hegyvonulat másik oldalán, időben kissé korábban játszódnak. S ha már a régebbi időt említem, érdemes megjegyezni, hogy bár most ősszel angolul már a tizennegyedik munkáját fogja megjelentetni az írónő, ez, a Gold Rush Farm indító könyve volt anno a legelső publikációja.
A kettős narrációjú Vágtázó szívek kellemes kikapcsolódást nyújtott számomra. Hozta az Elsie írásaira jellemző hangulatot, viszont a stílusa itt még érezhetően nem olyan kiforrott, a történetvezetés üteme, illetve a kapcsolat- és karakterfejlődés bemutatása nem olyan kidolgozott, mint később megjelentetett regényeiben. Több alkalommal érzem például, hogy jó lett volna a főszereplőkkel együtt átélni egy-egy olyan pillanatot, amiről csupán később, valamelyikük gondolatainak leírásából értesülhettünk. A sztori viszont megnyerő volt.
„Olyan, mint egy feszültség alatt lévő vezeték, én meg boldog idiótaként megnézem, mi történik, ha megfogom a végét. Amikor a falak leomlanak, és tudom, hogy ez egyszer megtörténik, mi ketten lángra lobbantjuk majd egymást.”
Az egykori családi marhafarmból sikeres versenyistállóvá vált Gold Rush Farm tulajdonosa és a frissiben felbérelt ló tréner között szövődő románc erősen ellenséges légkörből indult, hiszen a morgós és kissé öntelt Vaughn egy „Fogja a csinos kis popóját, üljön vissza a kocsijába, és induljon!” megszólalással ’mutatkozott be’ Billie-nek. Tekintve a nő pimaszságát és heves vérmérsékletét, arra számítottam, hogy viszonyuk felmelegedéséhez incselkedő szópárbajokon át vezet majd az út. Sajnálatomra azonban mindössze néhány jópofa visszavágás színesítette párbeszédeiket mielőtt a kettejük közt izzó vágy követelte volna magának a porondot. Úgy gondolom, a csókváltásokat átitató sóvárgást és szenvedélyt vadítóan jól sikerült megjeleníteni. A szexjelenetek leírása ugyanakkor már nem lett ennyire tökéletes, bár az már itt is kitűnt, hogy az írónő nem riad vissza az erotikusabb részletek taglalásától. A szerelmespár becenév választásától picit hidegrázásom volt (Maugli és Főnök), de a regény végi nagy romantikus gesztustól még annak ellenére is olvadtam, hogy gazdász agyam képtelenségnek titulálta egy húsz milliót érő ló tulajdonjogának ilyesféle átruházását. Ó, az a ló! DD karaktere mindent vitt. Imádtam a félénk, mégis igazi kis harcos személyiségét, s azt még inkább, mennyire erős szeretett alakult ki közte és Billie között. Végezetül szerintem említést érdemel a főhősnő titkolt személyazonossága. Ugyan nem feltétlenül éreztem szükségességét egy ilyen csavarnak, ellenben a leleplezés kivitelezése nagyon tetszett. Egyrészt az, hogy mi olvasók szintén csak Vaughn-nal egyszerre szereztünk tudomást a dologról. Másrészt, hogy milyen bensőséges, bizalommal és elfogadással átitatott pillanattá vált kettejük között, amikor a nő megnyílt a férfinak neveltetése és névváltoztatása kapcsán.
„… összefonódtunk, és az a gondolat, hogy elszakítsa valami mellőlem, elviselhetetlennek tűnik.”
Szemrevaló borítóba csomagolt, aranyos, szórakoztató kis történet, azonban nem ez a legjobb Elsie Silver regény. Ugyanakkor az elejtett néhány homályos utalás roppant kíváncsivá tett a zsokévá avanzsált lógondozó Violet és az idősebbik Harding testvér, a rideg Cole sztorijára. Remélem, hamarosan kap magyar fordítást kettejük könyve, az A Photo Finish - Célfotó is.

Ui: Milyen jófej dolog már, hogy a hazai kiadásba bekerült a nagyapa, Dermot Harding története is? A bónusz novella A karámon túl magyar címet kapta.

06.30. - Angelika blogja
07.02. - This is my (book) universe
07.04. - Zakkant olvas

Nyereményjáték:

Mostani blogturnénk játékában Elsie Silver írónő kisvárosi románc sorozatainak neveit kell kitalálni, és beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
R+11betű+h