Whitney G.: Felmondólevél


Tisztelt Címzett!
Jelen levelemben hivatalosan is bejelentem a távozásomat a Parker Internationaltől (és az arrogáns, lekezelő vezérigazgatótól), kéthetes felmondási idővel. Döntésem meghozatala nagyon könnyűnek bizonyult, hiszen az elmúlt két év kifejezetten pocsék volt. A világ legnagyobb szerencséjét kívánom a következő menedzserasszisztensnek (szüksége lesz rá), s ha a főnököm bármit kérne tőlem a következő két hétben, legyen szíves a tudtára adni, hogy rohadtul csinálja meg egyedül…
Tisztelettel (igazából nem is):
Tara Lauren


Ilyen felmondólevelet kellett volna küldenem a főnökömnek, mert a hivatalosabb változatot, amelyikben „hálás vagyok minden lehetőségért”, és „megtiszteltetés számomra az összes gyümölcsöző tapasztalat” – nos, azt visszadobta a szexi, önelégült félmosollyal, ami a védjegye. És hozzátette, hogy „határozottan javaslom, olvassa el az apró betűs részt a szerződésében”. Tehát úgy is tettem.
És most rájöttem, hacsak nem adom elő, hogy meghaltam, nem mérgezem meg, vagy nem találok módot a lehetetlen szerződésem újratárgyalására, akkor kénytelen leszek New York egyik legidegesítőbb és legkönyörtelenebb vezérigazgatója keze alatt dolgozni. De aztán késő este felhívott egy sürgős ajánlattal…

Whitney G. legújabb magyarul megjelent regénye, a Felmondólevél, szállítja az írónőtől már megszokott könnyed, humorral átszőtt, mégis szexi, szórakoztató történetet. Ahogy korábbi írásai, úgy ez szintén olvastatta magát; észrevétlenül repültem át az oldalakon, hogy csak azt vegyem észre, már a végére értem. S talán ez a jó könyvek ismérve. Kikapcsolnak a rohanó világból, s legalább pár órára máshová repítenek. Ez a darab történetesen az egyik kedvenc városomba, New Yorkba.
„…rájöttem, hogy egész New York legpimaszabb seggfeje mellé szerződtem.”
A sztori némileg hajaz a kötet angol címével – Two Week Notice – megegyező elnevezésű Sandra Bullock & Hugh Grant romcom bizonyos jeleneteire némi csavarral, s nekem ez nagyon tetszett. Mindig vevő vagyok egy imádlak utáni, utállak szeretlek irodai románcra, még ha a milliárdos playboy főhősök nem feltétlen szerepelnek a kedvenc könyves álom pasis toplistám élén, legyenek bár szarkasztikus, önmagukkal és környezetükkel szemben perfekcionista, szívdöglesztő, munkamániás alfahímek. Szeretem viszont a felvágott nyelvű hősnőket, márpedig az okos, talpraesett, kitartó Tara pont ilyen. Külön tetszett, hogy a szerző saját élete egy sanyarú periódusának élményeit kölcsönözte neki, mert szerintem kitűnően átjött a kilátástalanságban is a reménybe kapaszkodó, furfangos megoldásokkal talpon maradó feeling. Persze, az álomfizetéssel járó pozíció már-már mesébe illő módon pottyant az ölébe, de ezen a hollywoodi fordulaton egy pillanatig sem akadtam fenn.
Egy-két orr ráncolást viszont megérdemelt részemről, hogy bár a regény váltott nézőpontban íródott, ergo jobb bepillantást kellett volna kapnunk mindkét szereplő gondolataiba és lelkébe, a számos időbéli ugrás miatt bőven akadtak homályba vesző, vagy csak ímmel-ámmal megmagyarázott részletek. Úgy értem, hogy bár tud az ember lánya olvasni a sorok között, de azért túl nagy kérés lett volna például egy szerelmi kinyilatkoztatás, vagy akár egy, előttünk, olvasók előtt lejátszódó lánykérés? De komolyan, a nagy vallomáshoz legközelebb egy veszekedés közben elhangzott „Te voltál a jobbkezem, a bizalmasom, a mindenem…” állt. S be kell vallom, a szinte kapkodóan gyors lezárás sem segített azon az érzésemen, hogy mintha a show néhány felvonásáról lemaradtam volna, holott minden egyes oldalt olvastam.
Mindazonáltal nem bánom, hogy az egyik lustálkodós szombat reggelemen pont erre a könyvre esett a választásom, mert úgy egészében jól mulattam. A főszereplők szerethetőek, imádtam a pillanatokat, amelyek arról árulkodtak, mennyire ismerik a másikat, s mennyire igyekeznek gondoskodni annak kényelméről, a romantikus komédiák eszköztárából kölcsönzött fordulatok nekem ugyancsak tetszettek, akárcsak a civakodó szópárbajok, plusz a sistergő szexuális feszültség mellett akadt pár íncsiklandóan tüzes jelenet is.
Ha valaki nem egy mély mondandójú vagy érzelmileg túl intenzív, sokkal inkább valami könnyed, gyorsan olvasható, kortárs szerelmi történetet keresne, szívesen ajánlom figyelmébe ezt (s a többi) Whitney Gracia Williams alkotást.

Könyvinfók:


Whitney G.

beleolvasó
moly
goodreads

Kiadó: Könyvmolyképző

Fordító: Sándor Alexandra Valéria
ISBN: 9789635617463
296 oldal

Műfaj: jelenkori románc
Sorozat: -
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú

Ki? Preston Parker (39) & Tara Rose Lauren
Hol? New York
Mikor? bő két esztendő
Érzékiség? tüzes
Szerelmi háromszög? nem
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen

10.24. - Sorok között
10.26. - Angelika blogja
10.28. - Sorok között (e)
10.30. - Sorok között (e)
11.02. - Hagyjatok, olvasok
11.04. - Könyvvilág

Nyereményjáték:

Mostani turnénk minden állomásán olyan történetekből találtok idézetet, ahol szexi, de seggfej főnökök voltak a főhősök. A feladat: az idézet alapján felismerni, mely regényről van szó, és beírni a könyv címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
– Látod ott azt az embert ott, az ajtó mellett? – Azt a magas jóképű fickót? – Arra fordította a fejét, hogy megnézze, de én megrúgtam az asztal alatt. – Ne légy feltűnő! Az a főnököm.
Júlia szeme tágra nyílt, az álla leesett.
– Szent isten – kapkodott levegő után –, te tényleg nem vicceltél! Ez tényleg gyönyörű darab! Nem dobnám ki az ágyamból! Vagy az autómból. Vagy a próbafülkéből. Vagy a liftből, vagy.  . .

Angi

Angelika most, túl a negyedik x-en, immár több, mint húsz esztendeje nagy rajongója a mindig boldog véget érő történeteknek. 2010 januárja óta ír rövid beszámolókat az általa olvasott regények (egy részé)ről.