2011. szeptember 3., szombat

Simone Elkeles - Chain Reaction

Fülszöveg: Luis Fuentest mindig óvták a bátyjai életét kis híján tönkre tevő bandaháborúk erőszakos világától. De ez nem gátolja őt abban, hogy keresse az izgalmakat - legyen szó hegymászásról vagy a hőn áhított űrhajósságról - Luis képtelen ellenállni a kihívásoknak.
Nikki Cruz három szabály szerint éli az életét: A fiúk hazudnak, hogy elérjék a céljukat. El ne hidd, ha egy srác azt mondja, szeret. Sose randizz olyannal, aki Fairfield déli részén él. Szülei ugyan mexikói származásúak, de egy megbecsült orvos lányaként sokkal több közös vonása van előkelőbb északi iskolatársaival, mint a Latino Bloodosokkal. Aztán Alex esküvőjén megismeri Luist, és kísértésbe esik, hogy minden szabályát megszegje.
Nikkit rávenni, hogy adjon esélyt egy déli fickónak, a legnagyobb kihívás Luis számára, amíg az LB új főnöke, Chuy Soto meg nem környékezi. A bandavezér nyugtalanító családi titkokat fed fel, melyek miatt a legifjabb Fuentes azon kapja magát, megkérdőjelez mindent, amit valaha igaznak hitt. Nikki iránti érzelmei vajon elegendőek lesznek-e, hogy megmentsék az erőszakos sötétségben való elmerüléstől.
A young adult műfajjal különös a kapcsolatom. Soknak, sőt rengetegnek elképesztően magával ragadó a borítója, amelyek csábító magakelletésének ellenállni valódi próbatétel. És a fülszövegek... az embert arra ösztökélik, hogy begyűjtsön egy rakatot, mint a világvégére készülődő hörcsögök. Aztán valahogy rengetegszer úgy alakul, hogy csak halogatom az elolvasásukat. Hogy miért? Rejtély. Gyanakszom, hogy feszélyeznek a túllelkes (igen, így egyben, egy szuszra mondva a jelzőt) olvasók, zavarba jövök attól, hogy hol imádni, hol leszólni sikkes egy-egy felkapott sorozatot (legjobb példa a Twilight Saga), vagy épp csak úrrá lesz rajtam múló éveim súlya, és kissé belepirulok abba, hogy képes a szívemet holmi ifjú suhanc megdobogtatni.
Mégis, vannak regények, amelyeket kihagyni vétek lenne. Simone Elkeles kötetei pedig határozottan ebbe a kategóriába tartoznak. Ez a nő félelmetesen jól tud írni!
Szuper stílusban meséli el az ellenállhatatlan rossz fiús, de családjukért mindent odaadó Fuentes tesók fiatalon megtalált, de örökre szóló szerelmét. Miközben a könyvek tobzódnak a laza humorban és édes szenvedélyt árasztanak, ugyanakkor valós veszélyeket, problémákat is feszegetnek. A szereplők mindig könnyen kedvelhetőek. Pont olyanok, mint a legjobb barátaink, akik nyafogása néha roppant bosszantó, olykor rájuk férne egy haveri letolás vagy iránymutatás, de imádjuk őket, és drukkolunk azért, hogy az álmaik megvalósuljanak. S a legjobb ebben a sorozatban, hogy nem kell búcsút inteni a megkedvelt karaktereknek. Úgy váltunk köteteket, hogy bár új főszereplő kerül előtérbe, mégis folytatódik a többiek története is. Akik egyikénél - csak annyit mondanék spoiler nélkül - akadt egy jézusmárianemárnemár és egy jaj de ééééééédes jelenet.
Alex, Carlos és immár Luis is a dögös, forrófejű, szenvedélyes és veszélyes srác szinonimái közé tartozik. Szívük választottjai közül talán Nikkit picit lassabban kedveltem meg. No nem mintha a múltja nem lenne szívfacsaró, hanem mert több esze is lehetett volna. S ha már nem volt, akkor meddig is és hogyan is kell dédelgetni azokat a sebeket? Talán pont ettől lett olyan igazi a szereplő, de jobban kedveltem a regény második felében. Viszont mindkét felében igaz, hogy ők ketten szépen kiellensúlyozzák egymást, és izzik közöttük a levegő. A borítón szereplő pillanat sem hiányzik ám! :)
Az alaphelyzet miatt gondolhatnánk, hogy nem több, mint egy újramelegített történet. Ám szemfennakadós meglepetést is hozott amellett, hogy a hasonlót is úgy prezentálta Elkeles, hogy csöppet se zavarjon.
Őszintén az a véleményem, hogy egy nagyszerű tiltott szerelem trilógia méltó befejezése ez a regény... igaz, kissé zavarosak a gondolataim attól, hogy nehezemre esik eldönteni, melyik Fuentest fiút is szeretem a legjobban... mert aki elkezdi olvasni a sorozatot, annak esélye sincs, nem a szívébe zárni őket.

2011/60. Ebook/18.

 
back to top