Nalini Singh - Hostage to Pleasure - Szabadulás


molygoodreads

Ashaya Aleine a látszat szerint a tökéletes mentál: rideg, érzéketlen és gyakorlatias. Ő a tudós, aki az egész mentál népet rabszolgasorba döntő implantátumot készíti. Valójában azonban elkeseredetten küzd, hogy megmentse a fiát, és szabaduljon a Mentál Tanács befolyása alól. De hiába menekül: nem biztonságba kerül, hanem egyenesen a halálos alakváltó mesterlövész karjaiba fut. Dorian Christensen húgát egy mentál gyilkos ölte meg. A DarkRiver őrszem nem tud ugyan leopárd alakot ölteni, de a vadállat benne él, és bosszúra szomjazik. Most mégis védelmeznie kell Ashayát és fiát. Dorian soha nem gondolta volna, hogy mentál iránt a gyűlöleten kívül mást is érezhet, de a szenvedély sokszor átírja a játékszabályokat.

Főszereplők: Dorian Christensen & Ashaya Aleine
San Francisco - 2080

Sorozat: Egy világ, két faj 5.
Műfaj: Paranormális romantika
Kiadó: Egmont Dark
Megjelenés: 2013. május
406 oldal, puha kötés
ISBN: 9789633433713

Értékelésem:

Nalini Singh sorozata nálam a pararománcok élmezőnyének konstans szereplője. Egyszerűen imádom, hogy minden egyes rész hoz rejtélyt, fordulatot, akciót és nyomozást, s ugyanakkor persze újabb, szenvedélyesen lángra lobbanó szerelmet is. Tetszik, hogy miközben izgulunk és drukkolunk, jót mulathatunk az évődéseken, vicces beszólásokon. És nagyon szeretem, hogy mindezt úgy tehetjük, hogy sosem veszítjük szem elől a régi kedvenceket, de közben érezzük és átéljük, ahogyan az őket körül vevő világ feltartóztathatatlanul alakul, változik.
Ebben a változásban ennek a kötetnek a történése forduló pontot jelent. Az eddig csak gyanítható mentál korrupciót immár tisztán láthatjuk, a lázadók egyre erőteljesebbek, és az eddig erőtlennek hitt emberek is bizonyítják, a küszöbön álló harcban a világnak bizony velük is számolnia kell.
"... mi mindig törlesztjük az adósságunkat."
Ez a regény közvetlenül ott veszi fel a történet fonalát, ahol a Feloldozás véget ért.
Akkor Ashaya Aleine, az agyimplantátum kifejlesztéséért felelős tudós segített két gyermeknek elmenekülni a szörnyű kísérletek elől. Ám Jon és Noola szabadulásának ára volt. Azt kérte a DarRiver falkától cserébe, hogy kisfiát, Keenant mentsék ki a Tanács karmai közül. A lövész Dorian akkor pillantotta meg először a nőt, ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy macska énje felkapja a fejét, ember felében pedig feléledjen a kíváncsiság.
A Szabadulás elején egy három tagú - Dorian, Clay, Judd - csapat végre is hajtja a mentőakciót. A terv szerint a kisfiút a nagy mentál hálóról leválasztva a Laurenek családi hálójára fogadták volna be. De a Keenan és Dorian közötti azonnali ösztönös kapcsolat felülírta a korábbi elgondolást, s így a gyermek az őrszemen keresztül a DarkRiver közösség Csillagok hálójához csatlakozott.
Megérezvén gyermeke elszakadását, Ashaya tudta, elérkezett az idő, hogy mozgásba hozza tervének második fázisát. A lázadók segítségével halottnak tettette magát, hogy elszökhessen a Tanács elől. A föld alatti bázisról kijutva a veszélyes vadonba csöppent, ahol egy hiúzfalka támadt rá. De szerencsére Dorian időben érkezett a segítségére.
"A türelem egyszerűen csak a makacsság egy formája volt, Dorianről pedig meg lehetett volna mintázni a konokság szobrát."
Dorian Christensent kezdettől figyelemre méltó karakternek tartottam. Lehet, hogy 'csupán' őrszem, de az én szememben igazi alfahím. Okos, dögös és veszélyes. Sosem hagyta, hogy alakváltásra való képtelensége bármitől is visszatartsa. Megtanulta kezelni örökké bezárt leopárdját, és ugyan olyan halálos vadásszá vált, mint bármelyik fajtársa. Vérzett érte a szívem, amikor kishúgát, Kylie-t, Santano Enrique tanácsnok beteges vágytól hajtva lemészárolta, s ő kis híján beleőrült az önvádba és a veszteség fájdalmába. (Vonzódás) A férfi akkor megesküdött, hogy bosszút áll a mentál fajon.
S ez a heves gyűlölet kezdetben erősen rányomta a bélyegét Dorian és Ashaya kapcsolatára.
"Az érzelem volt a szikra. A szív. A lélek."
Hiszen a férfinak le kellett gyűrnie a bűntudatot, amiért képes gyengéd érzelmeket táplálni egy Elcsendesedett iránt. Frusztrált dühét pedig csak tovább táplálta, hogy a nő a Tanácstól megszabadulva is mindent megtett, hogy ridegségét fenntartsa. Holott Ashaya jóval Doriannal való találkozása előtt megtörte a kondicionálást, kisfia és testvére iránt is mélyen elkötelezett, csak épp szerettei védelmében sokáig nem meri ezt még a férfi előtt sem felfedni.
"Dönthetek, vagy továbbra is megpróbálom elfojtani a vágyamat azzal, hogy dühös leszek rád, vagy (...) kielégíthetem a vágyam."
Mindkettejüknek bízniuk, választaniuk, küzdeniük kell magukért, egymásért és a közös jövőjükért.

Mit mondhatnék? Imádtam, elejétől a végéig. Végtelenül örültem, hogy nagy kedvencem, Dorian is párra, sőt rögtön egy kis családra lelt végre. Az epilógus pedig szempárásító gyönyörűségesen koronázta meg a boldogságomat.
Épp hogy csak befejeztem ezt a kötetet, máris venném a kezembe a folytatást. Alig várom, hogy olvashassam, ahogyan a DarkRiver őrszem Mercy és a SnowDancer katona Riley Kincaid egymásba gabalyodik!

Az olvasás lehetőségét köszönöm a kiadónak!