Sarina Bowen: Steadfast

Ő az egyetlen, aki valaha szerette, és az egyetlen, aki soha nem lehet az övé.

Jude mindent elvesztett azon a tavaszi napon, amikor az autójával egy almafának ütközött. Egy ember meghalt, s ezt semmivel nem tudja jóvá tenni. Ha lehetne, örökre elkerülné a vermonti Colebury-t. De egy gyógyuló kábítószer függő ex-fegyenc nem igen kap máshol munkát.
Sophie Haines számára több, mint megrendítő ismét szembetalálkozni azzal, aki összetörte a szívét. Hirtelen bármerre fordul a férfiba botlik, és fölöttébb nehéz nem észrevennie, mennyire megváltozott. A rosszfiúnak, aki egykor őt szerette, nem voltak ekkora izmai, s a haját sem szívta meg a nap. És egész biztos nem jelentkezett volna a templomi konyhára önkéntesnek.
Senki nem akarja Sophie-t és Jude-ot együtt látni, legkevésbé a lány rendőrfőnök apja. De Colebury kisváros... a tiltott szerelemnek pedig saját szabályai vannak.

Megkockáztatom, hogy olyan leszek, mint egy megakadt lemez: Sarina Bowen lenyűgöző szerző. Mesterien ért hozzá, hogy hihető történeteket alkosson, olyanokat, amelyek könnyedén beszippantják az olvasót, aki aztán szívmelengető és szexis könyv élményével gazdagodik.

“I didn’t want to live like this- full of confusion and guilt all the time, and heartbroken in a hundred ways at once.”

A Steadfast az írónő jelenkori romantikus sorozata, a True North, második része, s bár akadnak visszatérő szereplők, a kötetek nyugodt szívvel fogyaszthatóak önmagukban. Ha viszont szép sorjában haladunk, jobban tesszük, ha felkészülünk rá, hogy ellentétben a sorozatindítóval, amely inkább könnyed és játékos volt, itt borongósabb, szomorkásabb a hangvétel. Persze ez nem is csoda, hiszen ez a regény egy olyan férfi történetét meséli el, aki a múlt démonaival küzdve harcol a megváltásért, aki megragadva a kapott második esélyt, igyekszik a legjobbat kihozni az életéből, és próbál visszatalálni egyetlen igaz szerelméhez. A könyv jó ütemű, telis-tele érzelmekkel és izgalomra okot adó fordulattal. Itt-ott szívet tépően fájdalmas, ám tagadhatatlanul szép és megható.

Elmondhatatlanul élveztem, hogy tanúja lehettem annak, ahogyan a gyengéd és szenvedélyes románc újjászületett a két középiskolai szerelmes között. Nem foglalkoztak azzal, hogy a többség szemében tiltott a kapcsolatuk, visszataláltak egymáshoz. Támaszt és gyógyulást hoztak a másiknak, miközben az érzéki vonzalom szinte felemésztette őket. Bevallom, teljes szívemmel drukkoltam és örvendtem kettejüknek.

Nagyra értékeltem, hogy a kábítószer függőség témáját ilyen nagy gonddal, realisztikusan ábrázolta a szerző. Mint ahogyan a váltott nézőpont használata is hatalmas piros pontot érdemelt ki nálam. Szerintem ez utóbbi segített jobban, mélyebben átéreznem mindazt, amit a főszereplők átéltek: fájdalmat, gyötrődést, kételyt, belső küzdelmet, vágyat és reményt. A fejezet eleji kis bónuszok pedig - Jude esetén a kábítószer utáni sóvárgási mérce, Sophie-nál a zeneszámok - még ügyesebb hangulatteremtő eszközöknek bizonyultak.

Bevallom, a feszültséget teremtő rejtély nagy része engem meglepetésként ért. Mert persze számítottam rá, hogy a múlt majd visszatér, hogy kísértse a főszereplőket, de az egykor mindent megváltoztató baleset körüli titok kuszábbnak bizonyult, mint azt sejtettem, épp ezért a regény második fele számomra nem várt izgalmakat hozott. Annyira felspannoltam magam az események ilyetén fordulatán, hogy csak úgy faltam az oldalakat.

“Don’t run away from me again, Jude Nickel.”
“I won’t. It doesn’t fucking work, either. You own me. You always have.”

Egy szó, mint száz, ez is egyike a kár lenne kihagyni típusú könyveknek. Mély, nyers, valós, egyszerűen zseniális. Már alig várom, hogy olvashassam a következő kötetét is ennek a kiváló sorozatnak. A Keepsake a visszahúzódó, csendes megfigyelő és még szűz (igen, ezt képtelen voltam kihagyni a jellemzésből) Zach történetét meséli majd el. Való igaz, hogy eddig nem túl sok dolgot tudtunk meg a srácról, de az apró, elpergetett információ morzsák alapján van egy olyan sejtésem, hogy érdekes sztorira számíthatunk.

Kedvenc idézetek:

“I wore the memory of Sophie like an imprint on my soul.”

“Even the grimmest of lives have moments of beauty.”

“... it take courage to want things, and to pursue them. Staying numb means you can never be disappointed.”

“Enough worrying about what we deserve. Let's appreciate what we have.”

“Even when you're not perfect, you're still mine.”

  

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!

➤ My review on goodreads.