2014. április 28., hétfő

Wendy Higgins: Sweet Peril - Angyali szövetség (BtK)


molygoodreads

Anna Whitt, egy őrangyal és egy démon lánya megfogadta, hogy soha nem követi apja példáját, nem rontja meg az embereket. Naivitás volt ez tőle. Ahogy sok minden más is. A suttogók rákényszerítik, hogy túlélése érdekében megszegje fogadalmát, akkor is, ha ezzel engednie kell lénye sötét oldalának, és hírhedtté válni iskolatársai között. Élete sivárabbnak tűnik, mint valaha. Ráadásul ott van Kaidan Rowe is, a Bujaság hercegének fia, ő tölti be minden gondolatát. Mikor aztán váratlanul tudomást szerez egy réges-régi jövendölésről, a világot kezdi járni Kopano – a Harag hercegének fia – kíséretében, hogy megszervezze a démonokkal szembeni ellenállást. Hamarosan kiderül ugyanis, hogy az óriások felszabadítása nem mehet vérre menő küzdelem nélkül. A végső győzelemig Annának és Kaidannak félre kell tennie érzéseit, és leküzdeni élete legnagyobb kísértését. Vajon megéri-e életüket kockáztatniuk a szerelemért?

Sorozat: Sweet trilógia 2.
Műfaj: Paranormális ya
 
Kiadó: Maxim
Fordító: Béresi Csilla
Megjelenés: 2014. április 24.
ISBN: 9789632614526
380 oldal, füles, kartonált

Értékelésem:

Az Angyali gonosz számomra a múlt év végének egyik igen kellemes meglepetése volt. Annak ellenére, hogy ya sorozat indító mivolta miatt először roppant gyanakodva fogtam kézbe, végül az angyalos-démonos történet egészen magával ragadott. Így aztán igen csak akartam a folytatást, részben hogy kideríthessem, mi lesz a küldetéssel és a félvérekkel, de legfőképpen - minő meglepetés! - az Anna & Kaiden páros szerelmével.

Ami a történet félvérek-a-démonok-ellen-harcolós szálát illeti...
Kell-e azon túl bármit is mondanom, hogy ez egy trilógia középső tagja? A világot és főbb szereplőit már megismerhettük az első részben, s természetes, hogy a végső, nagy ütközetet a záró kötetben olvashatjuk majd, azaz itt egy átkötő regény vár minket a lapokon. S azt hiszem, nincs is ezzel semmi gond, hiszen őrültség lenne csak úgy uk-muk-fuk szembe szállni a bűn hercegeivel, tervezni, készülni kell egy ekkora feladatra. Épp ezért a prófécia teljes megismerése, Anna önvédelmi képzése, a szövetséges gyűjtő utazások nagyon is kedvemre való elemek voltak, bár a kivitelezést őszintén szólva nem tartom hibátlannak. Az én ízlésemhez képest a könyv háromnegyed része, annak ellenére, hogy több, mint egy évet felölel, erősen előkészítés ízűre, szinte egy helyben topogósra sikerült, főként az utolsó 25% tükrében, ahol viszont bőven kijutott az izgalmakból.

Ami a történet sóhajtozós-romantikus szálát illeti...
Röviden így lehetne összefoglalni: Szomorkásan, Kai-talanul indultunk, majd jött néhány szívfacsaró pillanat, amit egy kis szerelmi háromszöggel való agyvíz forralás követett, hogy aztán pár szenvedélyesen szikrázó jelenetet követően kijusson álmodozó sóhajtozásból is. S minő meglepetés, én persze azt élveztem a legjobban, amikor Anna és Kaiden újra együtt voltak, amikor a depizős morfondírozást felváltotta az egymással való kommunikáció, s amikor végre cukin egymásba feledkeztek.


Kedvcsinálónak íme az öt kedvenc idézetem:
„...megértettem, hogy a szerelemnek nem lehet gátat szabni, elfelejteni vagy másra átvinni, bárhogy próbálkozik is ezzel test és lélek.”

„Anna… a csúcstalálkozó estéjén, amikor megmenekültél, életemben először mondtam köszönetet Istennek.”

„– Én… – kezdte nagyot nyelve. Mellkasán nyugvó kezem érezte, hogyan gyorsul fel a szívverése. – Én csak azt szeretném… basszus, úgy beszélek, mint egy idióta… Mit tettél velem? – Megköszörülte a torkát, és újrakezdte, elsötétedő szemében vad tűz égett. – A helyzet az, hogy képtelen lennék rajtad osztozni. Az enyém kell, hogy legyél, senki másé! Ha csak arra gondolok, hogy valaki más hozzád érhet...”

„– Szeretlek! – suttogtam.
– Én szeretlek régebb ideje – súgta vissza.”

„Tudtunk valamit, amiről a démonoknak gőzük sem volt. Az ő szemükben a szeretet gyengeség volt, de tévedtek. A szeretet adott erőt nekünk.”

A sorozat:

1. Sweet Evil - Angyali gonosz
+ Az 1. fejezet Kaiden szemszögéből /itt/
+ Az 26. fejezet Kaiden szemszögéből /itt/

2. Sweet Peril - Angyali szövetség
+ A 17-20. fejezet Kaiden szemszögéből /itt/
3. Sweet Reckoning

Anna kedvenc dalai:
Kaiden kedvenc dalai:

Fall Out Boy: Young Volcanoes


JJ Heller: Your Hands


Taylor Swift: I Knew You Were Trouble

Imagine Dragons: Radioactive


Awolnation: Sail


Muse: Madness

04/21. - Dreamworld
04/28. - Angelika blogja
05/01. - Insane Life
05/02. - CBooks
05/03. - Függővég
Hallottatok már az auráról?
Anna Whitt hatodik érzékkel született, színek kavalkádjaként látja mások érzéseit. Képes megállapítani pusztán a színek és azok árnyalatai alapján, milyen érzések kavarognak adott pillanatban az emberekben.
Ezt látva sötétzöldre váltott az aurátok? Netán ti magatok is szeretnétek kipróbálni, milyen lehet másokban olvasni? Nos, most megtehetitek.
Minden blogon találtok egy-egy mondókát, melynek segítségével kitalálhatjátok, melyik színhez milyen érzés tartozik.

1. Vízszintesen haladva töltsétek ki a keresztrejtvényt.
2. Minden nap elküldhetitek az aznapi megfejtést/érzést, így plusz esélyekkel gyarapodhattok.
3. Néhány betűhöz nem tartozik kérdés. Azokat nektek kell kitalálnotok, de ha szétnéztek a Blogturné Klub hivatalos blogján, könnyen megtalálhatjátok őket.
4. A vastaggal kiemelt rész egy olyan dolog megfejtését tartalmazza, melynek fontos szerepe lesz a történetben, s ennek a megfejtése éri a legtöbb pontot.

A nyeremény pedig nem más, mint a Maxim Kiadó által felajánlott 3 Angyali szövetség könyv egyike. (Csak Magyarország területén érvényes a postázás!)

Elizabeth Bennett aurája sötétlila,
ha balítélet önérzetét nem csorbítja.
a Rafflecopter giveaway

2014. április 22., kedd

Helen Fielding: Mad About the Boy – Bolondulásig


molygoodreads

Sorozat: Bridget Jones 3.
Műfaj: Chick-lit
Kiadó: Európa
Fordító: Sóvágó Katalin
Megjelenés: 2014. április
ISBN: 9789630796958
448 oldal, keménytáblás

Jó ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél?
Mihez kezdesz, ha a barátnőd hatvanadik születésnapja egybeesik a barátod harmincadik születésnapjával?
Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves?
Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette?
Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában? 


Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között… és közben újra felfedezi a nőiségét – abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi „középkorúság” szóval meghatározni.
Igen, bridzselők, Bridget visszajött – és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára.
Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze, megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor – merjük kijelenteni? – mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás.

Értékelésem:

Bár a chick-lit műfajt csak óvatosan kóstolgatom, azért akadnak olyan szerzők, akiknek képtelen vagyok ellenállni. Helen Fielding neve például erős csábítást jelent számomra, főként, ha a kelekótya Bridget Jones kalandjairól van szó. Természetes tehát, hogy alig vártam, hogy a kezeim közé kaparintsam a Bolondulásig című legújabb kötetet. S ahogyan az tőlem már megszokott, míg számoltam visszafelé a hazai megjelenésig, minden elém kerülő cikkre úgy vetődtem, mint éhes galamb a kenyérmorzsára, ami persze óhatatlanul is azt jelentette, hogy szinte elsőre belesétáltam a rész legmegdöbbentőbb spoilerébe... amiről így utólag azt gondolom - mert elsőre természetesen el voltam szörnyülködve, és vérig voltam sértődve -, hogy talán nem is lett volna helyes titkolni, hiszen egyrészt az egész kötet apropójául e sajnálatos tény szolgál, másrészt kb az ötödik oldalon amúgy is szembesül vele minden olvasó.
„... belül üres kagylóhéj voltam, roncs, már nem én.”
Úgy hiszem, Bridgetet nem szükséges bemutatni, hiszen majd' mindenki ismeri a harmincas angol szinglit, aki roppant tehetségesen keveri magát a legképtelenebb helyzetekbe. Mióta utoljára találkozhattunk vele Ms. Jonesból Mrs. Darcy lett, életet adott két kis lurkónak, és bizony elszaladt felette másfél évtized. S most a sors újra felkavarta életének nyugodt állóvizét. Megözvegyült, a gyerekei tetvesek, és a tornatanár sem kíméli őket, a szuper mamák gonosz gyülekezete is mintha folyton csak őt bosszantaná, ráadásul legújabb karrier projektje sem éppen úgy alakul, ahogyan azt elképzelte, hogy a korral vívott csatát már ne is említsük. Ám tökéletesen tökéletlen Bridgetünk nem Bridget lenne, ha feladná. Egyszerre csak egy napi káosszal megküzdve, lassacskán újra rendbe szedi, és talán ismét felfedezi önmagát.
„2013. január 17.,csütörtök
Sms-ek hóról 12, twittek hóról 13, hópelyhek 0. ”
Legújabb csetléseit-botlásait a már jól ismert napló formátumban követhetjük nyomon, igaz, a bejegyzések elején az elszívott cigaretták száma helyett ezúttal az smsek és a twitter követők száma köszönt minket. S bár a hangvétel alapvetően továbbra is könnyedén humoros, a kacagást alkalmanként a meghatottság könnyei váltják fel. Szórakozásunkról gyermeknevelési ballépések, randiszabályok áthágása, ruha- smink és fogyókúra katasztrófák, viccesen flörtölős üzenet váltások, muris listák és sírig hű, lökött barátok jelenetei gondoskodnak, miközben azért időről-időre szembe találjuk magunkat Mark hiányával, Bridgettel közös életük egy-egy apró, édes emlékével, s a gyerekekkel töltött boldog pillanatokkal is.
„Rég elfelejtett gyönyörűség lüktetett és villogott bennem, mint mikor Frankenstein szörnyét bedugták a konnektorba, csak ez romantikusabb, érzékibb volt.”
Ami a regény romantikus szálát illeti, bevallom, vegyesek az érzéseim. Nálam a mérleg pozitív oldalán szerepel, hogy a végeláthatatlan balul elsült randik helyett igen hamar feltűnt a színen Roxter, hiszen kettejük együtt járása jól megmutatta, miféle komikus helyzetek adódhatnak egy fiatalabb férfi és idősebb nő viszonyában, valamint azt is, hogy a világ bizony még mindig kettős mércével tekint a nagy korkülönbségű kapcsolatokra. Ám az, hogy a nagy ővel szövődő szerelem csupán ennyire a regény végén kapott helyet, már kevésbé nyerte el a tetszésemet, mert így annak fejlődésére egyszerűen nem maradt elegendő idő. Bridget épp hogy rálelt az újabb Mr. Tökéletesre, a kettes számú igazira, máris a cukormázas lezárás következett.
„ - Mr. Wallaker! - pihegtem ismét.
- Abbahagynád ezt, hogy Mr. Wallakernek szólítasz?
- Igen, Mr. Wallaker.”
Persze pont ez a fajta tartalmi felosztás teszi érthetővé a regény címválasztását, és világít rá arra, amit Bridgetnek végül sikerül megtanulnia: Bármennyire is fantasztikus a szex egy fiatalabb férfival, nem helyettesíthet egy érzelmileg kifizetődő kapcsolatot olyan valakivel, aki korban közelebb áll hozzá. Így aztán, még ha nem is ilyen harmadik felvonást képzeltem a csacsi Bridgetnek, azt mondom, jól van ez így. Már csak arra lennék kíváncsi, Daniel Cleaver vajon megkomolyodik-e valaha....


Az olvasás lehetőségét hálásan köszönöm a kiadónak!

Az írónő mesél a regény születéséről, arról, milyen nehézségekkel szembesül Bridget, mint anya és középkorú nő, valamint hogy miért is írta ki a történetből Mr. Darcy-t:

2014. április 21., hétfő

Jamie McGuire: A Beautiful Wedding - Gyönyörű esküvő (BtK)


molygoodreads

Tudjátok, hogy Abby Abernathy váratlanul Mrs. Maddox lett. De mi húzódik meg a nagy esemény hátterében?

Miért kérte meg Abby Travis kezét?
Milyen titkokat osztott meg egymással Abby és Travis a szertartás előtt?
Hol töltötték a nászéjszakájukat?
Ki tudott még az eseményről… és ő miért nem árulta el senkinek?

Abby és Travis szökése körül mindent a legnagyobb titok övezett… egészen mostanáig. A Gyönyörű sorscsapás és a Veszedelmes sorscsapás rajongói minden kérdésükre választ kapnak az esküvő viharos történetében, és mint a nagyszerű történetekre, erre is érdemes volt várni!

Sorozat: Gyönyörű... 3.
Műfaj: New Adult
 
Kiadó: Maxim
Fordító: Szűr-Szabó Katalin
Megjelenés: 2014. április 30.
ISBN: 9789632614557
156 oldal, puha kötésű

Értékelésem:
„... a gyönyörű sorscsapásból gyönyörű esküvő lett.”
Amikor a Kör az egyetem legrégebbi épületében, a Keaton Hall alagsorában szervezi meg Travis legújabb bunyóját, az este szörnyű tragédiába fordul. A poros leplekkel letakart bútorokkal zsúfolt pince egy törött lámpa miatt kigyullad, a bennrekedt tömegen eluralkodik a pánik, és sokan képtelenek kiutat találni a füsttel telt folyosókról.
Ugyan Travissel együtt épségben megmenekülnek, Abby mégis irtózatosan retteg attól, hogy a következmények elrabolhatják tőle azt, akit mindennél jobban szeret. Csak ekörül járnak gondolatai, és kétségbeesetten keresi a módját, hogyan feledhetnék, amin keresztül mentek. Az elkeseredés és a határtalan szerelem őrült ötletet szül, és ők csakhamar repülőre szállnak.
Egyetlen éjjel Las Vegasban, s egy gyors esküvő... ez a terv, ám Travis és Abby életében semmi sem történik menetrend szerint. Végül azonban a kínzó kétségek, a szép számmal hullajtott könnyek és az ideálisnak csöppet sem mondható körülmények dacára, ott állnak az oltár előtt - Elvis társaságában -, hogy egymás iránt érzett mély szerelmüket esküvel pecsételjék meg.
„Az idő egy röpke pillanata és egy tollvonás az egész, amire szükség van, hogy törvényesen összekössük két ember életét, de életre szóló szerelemre, elkötelezettségre, megbocsátásra és kompromisszumra van szükség, hogy a házasság tartós és örök legyen.”
„...lehet, hogy az egészből egy végtelenül csodálatos, gyönyörű katasztrófa és sorscsapás lesz, de én akkor is ezt akarom, ha veled élhetem át.”
Olvasás közben feltették nekem a kérdést: 'Na, milyen?', mire én azt válaszoltam: 'Benne van Travis, mennyire lehetne elrontani?' Igen, készséggel beismerem, elfogult vagyok ez iránt a kívül kemény rosszfiú, belül édes, bújós, aranyszívű srác iránt. Minden vadsága és őrültsége ellenére teljesen rabul ejtett, és imádtam olvasni, majd újraolvasni, ahogyan nagy drámázások közepette egymásra találtak Abby-vel. Az én szememben tökéletesek együtt, ahogyan egyszerre kiegészítik és ellensúlyozzák egymás személyiségét. No és az a heves, mindent elsöprő, féktelen vágy és rajongás, amit egymás iránt éreznek... *sóhaj* olyan imádni valóan bolondok! Szóval igen, nekem ez a váltott nézőpontban elmesélt novella tökéletes ráadás volt a két könyv után.
Először ugyan volt némi szemöldök ráncolás a részemről, mert őszintén szólva úgy találtam, a fiúkérés rossz indokkal és egy kissé romantikátlanul hangzott el. De ahogyan haladtam előre a gyorsan fogyatkozó fejezetekben, megkaptam azt, amit reméltem. Az aggódó izgalmat, a szerelmes örömöt, a romantikát, a vágyat, egy szórakoztató, boldogan édes, olyan igazán Travis & Abby féle történetet. 
Azt hiszem, a rajongóknak vétek lenne kihagyniuk ezt a könyvet a gyűjteményükből, mert a lapokon olyanok várják őket, mint:
- egy könnyektől alig látós jelenet Travis édesanyjának levelével,
„Régi, megsárgult papír volt. A jövendőbeli Mrs. Travis Maddoxnak címezték.”
- továbbá egy szenvedélyesen szerelmes nászéjszaka pillanatai,
„Te voltál az utolsó első csókom.”
- s a tetejébe nem is egy, hanem rögtön két, romantikusan elérzékenyülős szertartás.
„Nem a nászinduló szólt a hangszórókból, hanem a „Thing for You”, amire a születésnapi bulimon táncoltunk.”


A sorozat:

1. Beautiful Disaster - Gyönyörű sorscsapás
2. Walking Disaster - Veszedelmes sorscsapás
3. A Beautiful Wedding - Gyönyörű esküvő
Kiegészítő novella
4. Mrs. Maddox
Öt oldalas apró szösszenet az első olyan Valentin napról, amelyet Abby és Travis házasokként együtt töltöttek.


További állomások:

04/18. - MFKata gondolatai
04/19. - Dreamworld
04/20. - Deszy könyvajánlója
04/22. - Krisztina blogja
04/23. - Insane life
04/24. - Kelly & Lupi olvas

Minden esküvőnél szüksége van a menyasszonynak néhány esküvői kellékre. Hogy pontosan mikre? Nos, azt nektek kell kitalálnotok a blogokon elrejtett képek, valamint a kiemelt betűk segítségével. Ha megvan, akkor nincs más dolgotok, mint beírni az alábbi rafflecopter dobozba megfejtést. Így máris nagyszerű esélyekkel indulhattok a sorsoláson, melynek fődíja 1 példány a Maxim Kiadó által felajánlott 3 darab Gyönyörű esküvő c. novellából. (A postázás csak Magyarország területén érvényes!)
a Rafflecopter giveaway

2014. április 20., vasárnap

J. R. Johansson: Insomnia - Álmatlanság


molygoodreads

A lány szemei megmentették az életét.
A lány álmai szabadjára engedték a sötétségét.

Négyévnyi teljes alvásmegvonás után a gimnazista Parker Chipp úgy érzi, már nem bírja sokáig. Éjjelente alvás helyett belép azon személy álmaiba, akivel aznap utoljára teremtett szemkontaktust. Parker tudja: ha nem sikerül záros határidőn belül aludnia, meg fog halni.
Azután találkozik Miával, akinek békés, csodásan egyszerű álmai végre lehetővé teszik számára a nyugodt pihenést. Ám ami véletlenszerű, megváltó találkozásnak indult, rövidesen megszállottsággá fajul: Parker tomboló vágya az után, hogy mindennap sikerüljön Mia szemébe néznie, egyre szélsőségesebb és bizarrabb tettekre sarkalja. Az iskolában mindenki azt hiszi róla, hogy teljesen bekattant, még a legjobb barátai is. Amikor pedig Miát fenyegetni kezdi egy igazi perverz kukkoló, mindenki meg van róla győződve, hogy Parker az, ráadásul különös emlékezetkiesései miatt már ő maga is kezdi komolyan megkérdőjelezni a saját ártatlanságát…

Sorozat: Éjjeljárók 1.
Műfaj: Ya paranormális thriller
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Fordító: Dr. Sámi László
Megjelenés: 2014. április 24.
ISBN: 9637051548
280 oldal, puha kötésű

Értékelésem:

J.R. Johansson bemutatkozó, Álmatlanság című regényével garantáltan ébren tartja olvasóit, hisz egy érdekes alapötletet magával ragadó stílusban kerekít igazán szórakoztató, csavaros történetté. Minden benne van, amitől egy jó könyv letehetetlenné válik: élő karakterek, meglepő fordulatok, némi borzongással fűszerezett izgalmas akció, eltéphetetlen baráti kötelék és egy csöppnyi ártatlan románc... De talán az a legnagyszerűbb benne, hogy bátran ajánlható fiúknak és lányoknak, ifjabbaknak és felnőtteknek egyaránt.
„Valahol elég ironikus, hogy oly sokat tudok az emberek álmairól, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy én magam sosem alszom. Vagyis, a testem, az igen, ám az agyam… nos, az már kevésbé. (...) Álomlátó vagyok.”
Amióta Parker Chipp betöltötte a tizenkettőt, képtelen aludni. Mármint képtelen az igazán pihentető alvásra. Ugyanis valahányszor elszunnyad, belép annak az álmába, akinek aznap legutoljára a szemébe nézett. Mindent lát, és mindent érez, ami csak szerepel az álomban. Ám így, hogy agya sosem kapcsol ki, a teste nem jut hozzá a feltétlenül szükséges pihenéshez. Az insomnia lassanként végez vele.
Aztán találkozik Miával, és négy év óta először végre képes teljesen kikapcsolni, mert valami okból kifolyólag a lány álmaiban ő maga is képes elaludni. Mivel ez lehet túlélésének kulcsa, Parker mindent megtesz, hogy minden nap Mia legyen az utolsó, akivel szemkontaktust teremt. Csakhogy azzal, hogy bármerre is jár a lány, ő minduntalan váratlanul felbukkan, a frászt hozza Miára. Így amikor az fenyegető emaileket kezd kapni, rögtön Parkerre gyanakszik. Parkerre, aki ugyan sosem bántana senkit... csakhogy egy ideje különös emlékezetkiesései vannak. És hogyan segíthetne Miának, ha pont ő az, akitől rettegnie kell?
„Megráztam a fejem, mert láttam, hogy a zavarodottság és pánik hulláma fut végig az arcán. Mindez elég rosszul jött ki. Te vagy a függésem tárgya? Öregem, ez totál úgy hangzott, mint egy idézet az „Ezeket mondaná egy sorozatgyilkos” című felsorolásból.”
A könyvben két történetszál alakulását követhetjük felváltva. Az egyik fókusz természetesen Parker és a különös adottsága, amelyre egyelőre csak átokként képes gondolni, a másik pedig a Mia zaklatója körüli rejtély. Utóbbi teljesen kibontakozik, méghozzá roppant izgalmas, mindent és mindenkit megkérdőjelező borzongást hozva számomra. Előbbibe viszont leginkább csak belekóstolunk, de a számos felvetett, engem igen csak gyötrő, kérdésre - honnan? hogyan? miért? - választ szinte egyáltalán nem kapunk. Gondolom, azokat majd a sorozat többi részében lelhetjük meg, ahogyan az egy átívelő száltól elvárható.
Parker összetett karakterével szerintem nagyszerű munkát végzett a szerző, és rajta keresztül ügyesen érte el, hogy tűkön ülve, körmöt rágva várjam, most akkor mi lesz ebből. A regény eleje garantálta, hogy teljesen átérezzem, mennyire szüksége van Parkernek a pihenésre, mégis, később egyre riadtabban szemléltem, ahogyan mind furcsább dolgokra ragadtatta magát azért, hogy azt meg is kapja. A kezdetben rendkívül szimpatikus fiúban szép lassan elkezdtem kételkedni, tettei miatt egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, majd ahogyan a józan ész és az őrület között egyensúlyozott már komolyan aggódtam. De az írónő kitűnően ráérzett, meddig szabad játszania az idegeimmel, mikor kell megmutatnia, hogy bár a Sötétség ott lappang benne, azért Parker igen is megérdemelte a bizalmamat.
Kitűnően szórakoztam, így csak azt mondhatom, várom a folytatást!


Az Éjjeljárók második kötete eredeti nyelven idén június elején fog megjelenni, Paranoia címmel.
A kis híján életét követelő eseményeket követően Parker Chipp igyekszik jobban alkalmazkodni az éjjeljáró léthez. És úgy tűnik, sikerül is neki... mindaddig, amíg egy börtönben másnapos nem ébred fel, 12 órányi emléket veszítve. A Sötétség valahogy átvette fölötte az irányítást, és Parkernek fogalma sincs, hogyan állíthatná meg. Meglepő módon a rejtélyes motoros srácban, Jackben, talál szövetségesre, aki felajánlja, hogy segít Parker látó képességeinek fejlesztésében. Ám hiába a sok gyakorlás, a Sötétség egyre erősödik, átveszi Parker teste felett az uralmat és mindent megtesz, hogy elpusztítsa az életét.
Amikor Jack elárulja, hogy másféle Éjjeljárók is léteznek, Parker elgondolkozik, vajon az Oakville szerte történt furcsaságok valóban csak a véletlen művei-e. Végtére is, az emberek nem csupán alvajárnak. Leürítik a bankszámláikat, a város ismeretlen részében császkálnak, még embereket is ölnek - s mindezt álmukban, mindenféle emlék nélkül. Ha Parker rá akar jönni, mi történik, vagy valaha is újra szeretné látni az apját, szembe kell szállnia Jackkel... mert minél többet tud meg ezekről a más Éjjeljárókról, annál biztosabbá válik, hogy nem az élete az egyetlen, amit elveszíthet.
Az olvasás lehetőségét hálásan köszönöm a kiadónak!

2014. április 14., hétfő

Idézet kavalkád - Colleen Hoover: Reménytelen (BtK)

Colleen Hoover jelenleg hat New York Times bestseller listás könyv szerzőjének mondhatja magát. Az ő nevéhez fűződik a Slammed és a Hopeless sorozat, valamint az az idén megjelent Maybe Someday című regény is, amelyhez Griffin Peterson zenész egyedi soundtrack albumot készített. Legújabb önálló kötete, az Ugly Love, augusztus 5-én fog a boltokba kerülni.
A most 34 esztendős Colleen két lánytestvérével együtt egy texasi kisvároshoz közeli tejfarmon nevelkedett. Férjével 16 évesen szerettek egymásba, majd rá négy évre házasodtak össze, és immár három fiút nevelnek közösen. Colleen szociális munkás állását 2012-ben cserélte a teljes idős íróságra, és azóta újabb és újabb megható romantikus történettel ejti rabul olvasóit. Annak ellenére, hogy regényei kezdetben magánkiadásban láttak napvilágot, mára nem csak hogy kiadói szerződéssel rendelkezik, de több könyvének megfilmesítési jogát is eladta.
Imádja a zenét és a mozifilmeket, valamint rabja a diétás Pepsinek. Utálja viszont a mobilját és a vásárlást. Elképesztően tehetségtelen a repülőjegy foglalásban, kissé szeleburdi és feledékeny, s annak ellenére, hogy egy tó mellett laknak, retteg a víztől.

Olvasási sorrend:

1. Hopeless - Reménytelen
Sky története
2. Losing Hope
Holder története
3. Finding Cinderella
Kiegészítő novella, Daniel és Six története.

Vajon bele lehet szeretni egy könyvbe? A válasz igen kell, hogy legyen, mert velem ismét megtörtént… Teljességgel oda vagyok a Reménytelenért! Így, teret engedve a rajongásnak, részletes beszámoló helyett / előtt álljon itt e könyv megannyi kedvenc pillanata közül 12, ha úgy tetszik, kedvcsináló idézet gyanánt:

„Ez a valóság (...) Nem haragudhatsz egy ennyire valódi befejezésre. Mert az olykor csúnya is lehet. A kamu hepiendnek kellene inkább felidegesítenie.”

„Sky, nem csókollak meg ma. De hidd el, hogy még soha senkit nem akartam ennyire megcsókolni. Szóval kérlek, ne töprengj azon, hogy esetleg nem érdekelsz, vagy ilyesmi, mert elképzelésed sincs róla, mennyire nagyon tetszel nekem. Foghatod a kezem, összekócolhatod a hajam, ehetjük összekulcsolt lábakkal a spagettit, de ma nem smárolunk. És talán holnap sem. Időre van szükségem. Biztos akarok lenni benne, hogy abban a pillanatban a legapróbb részletekig ugyanazt érzed majd, amit én. Mert azt akarom, hogy a te első csókod legyen a legszenzációsabb az első csókok történetében.”

„Holder közelebb tolja a kezét az enyémhez, és a kisujját összekulcsolja az enyémmel. Mintha nem maradt volna elég ereje hozzá, hogy megfogja a kezem. De ez jólesik, mert már fogtuk egymás kezét, viszont a kisujjunkat még nem. Még egy első a listán. A felismerés nem szomorít el, mert tudom, vele nem az elsők számítanak. Megcsókolhat először, huszadszor vagy százezredszer, nem érdekel, hányadszor teszi. Mert biztos vagyok benne, hogy csókolózás nélkül is sikerült összehoznunk a világ legjobb első csókját. És ennél csak még jobb lesz!”

„– Breckin, bemutatom Holdert. Aki nem a pasim, de ha rajtakapom, hogy mással próbálja megdönteni a legjobb első csók rekordját, rögtön a halott nem pasim lesz belőle.
Holder felvont szemöldökkel, és a szája sarkában bujkáló mosollyal figyel.
– Hasonlóképp – teszi hozzá játékosan fenyegető hangsúllyal. Előtűnnek azok a fránya gödröcskék az arcán, úgyhogy kénytelen vagyok a szemére összpontosítani. Különben még olyat tennék, ami kimerítené a közszeméremsértés törvényi tényállását. ”

„Gyanítom, mások azért randiznak, hogy szépen lassan, néhány hónap alatt kialakuljanak a dolgok. (...) Olyan, mintha veled ez az első pillanatban megtörtént volna. Minden olyan természetes közöttünk. Mintha mindez régen már a miénk lett volna, és most csak visszakaptuk. Mintha azért kellene lassítanunk, hogy újra megismerkedjünk.”


„Azért is szeretem a könyveket, mert képesek egy-egy fejezetbe sűríteni a szereplők életét. Sajnos a valóságban erre nincs lehetőség. Nem tehetsz egyszerűen pontot egy fejezet végére, ha nem akarsz valamin keresztülmenni, hogy egy kellemesebb résszel folytasd a cselekményt. Az élet nem fejezetekből áll, hanem percekből. Minden, ami veled történik, gyors egymásutánban, lassítás és kihagyás nélkül zajlik a percek tengerében. Akármi is játszódik le benned, az idő kérlelhetetlenül múlik közben. És a percekkel együtt a szavak és az emlékképek is pörögnek – akár tetszik, akár nem. Az élet egy pillanatra sem áll meg, annyi időre sem, hogy lélegzetet vegyél.”

„Ebben a szívfájdalommal és hazugsággal teli új világban a reménytelen srác már másodszor csal mosolyt a számra.”

„Hagyjuk a fenébe az elsőket, Sky! Hajtsunk inkább arra, ami örökké tart!”

„Amikor először megcsókoltál... abban a pillanatban, amikor összeért a szánk... elraboltad a szívem egy darabját azon az éjszakán... Amikor először azt mondtad, hogy élek… mert még nem álltál készen… hogy kimond, szeretlek... egy másik darabja is a tiéd lett... Amikor (...) azt mondtam neked, hogy magányra vágyom... majdnem sírtam, amikor megláttalak az ágyamon. Majdnem sírtam, mert annyira szükségem volt rá, hogy ott legyél velem. Abban a pillanatban megértettem, hogy beléd szerettem. Éppúgy, mint te belém. Amikor átöleltél, tudtam: bármi történik velem, az otthonom ott van, ahol te vagy. Azon az éjszakán megkaptad a szívem újabb darabját.”


„Ha két ember egymásba szeret, nemcsak a jó dolgokat osztják meg egymással. Hanem a fájdalmat, a keserűséget, a szomorúságot és a gyászt is.
Annak ellenére, hogy fenekestül felfordult az életem, a puszta közelsége puha, meleg, ölelő biztonságot jelent nekem. Nem számít, mit hoz a jövő, mert biztos vagyok benne, mindenen át fog segíteni. Sőt, ha kell, át fog vonszolni a problémáimon. Meggyőzött róla, hogy mégsem vagyok reménytelen – legalábbis mellette biztosan nem.”

„Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fővel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. ”

„...az ég mindig gyönyörű. Még akkor is, ha sötét, vagy esős, vagy felhős, jó érzés ránézni. Ez a kedvenc dolgom, mert ha bármikor elveszettnek vagy magányosnak érzem magam, vagy félek, csak fel kell néznem, és mindig ott lesz. És mindig szép lesz.”


További állomások:

04.18. - Media Addict
04.20. - Dreamworld

A Könyvmolyképző Kiadónak hála a játék ezúttal sem marad el! Minden blogbejegyzésben megosztunk egy-egy, reményhez kapcsolódó idézetet. A Ti dolgotok, hogy kitaláljátok, mely könyvekből származnak ezek a mondatok. (A postázás csak Magyarország területén érvényes!)
„A történetekben nem volt éhség, nem volt fájdalom. Szabadság volt és remény.”
a Rafflecopter giveaway

 
back to top