2014. augusztus 23., szombat

Vendégblog - Szinna olvasmányai (51) - Jessica Topper: Louder Than Love

Katrina Lewis egy vonatszerencsétlenségben elveszti a férjét, és magára marad kislányával. Visszaköltözik Lauder Lake-be, mert gyermekkori otthona tökéletes hely elrejtőzni és gyászolni.
Adrian Graves visszavonult rocksztár, aki túllépett karrierje leszállóágán, abbahagyta a drogozást és ivászatot, ám családjának és barátainak elvesztésén nem sikerült túljutnia. Amikor Kate felveszi a kapcsolatot lánya kedvenc rajzfilm sorozatának főcímzenéjét éneklő énekessel, hogy rábeszélje egy zenés gyerekprogramra a helyi könyvtárban, még fogalma sincs, hogy nem egy gyerekzenéket játszó művésszel lesz dolga. Így köt ki Adrian, Kate és a kis Abbey életében.
Adrian a testén lévő tetoválásokat használva meséli el életét Kate-nek, ám ahogy a kapcsolatuk mélyebbé válik, nem is biztos, hogy Adrian múltja az igazi akadálya szerelmük kiteljesedésének, talán éppen Kate démonai szakítják szét őket. 
„You are glorious chaos.”
Ez a könyv teljesen összezavart. Az elejét iszonyatosan untam, és fogalmam sincs, hogyan jutottam el 15%-ig, amikor megjelent a főhős a színen, és az egész történet mozgásba lendült. Még mindig rengeteg volt a részlet, a kitérő, de egyre mélyebbre merültem ebbe a világba, míg nem azt vettem észre, hogy a végére értem, és kezdem újraolvasni a kedvenc részeimet.
„I witnessed his face speak a thousand words as his lips just uttered one: my name again. He was all at once demonic, blissful, tortured, humble, and at peace.”
Adrian karaktere szédületesen jól megformált: A könyvtári műsoron megjelenő félrészeg énekes szerencsére olyan messze van a rocksztáros regények szokásos macsó főhősétől, amennyire csak lehet. Nem várja el, hogy a hősnő azonnal hanyatt dőljön az ő varázslatos személyiségétől, a férfi tökéletesen tisztában van vele, milyen szerencsés, hogy kapott egy második esélyt a boldogságra. Látjuk, hogy esendő, hogy hibákat követett el a múltban, de próbálja kijavítani őket, vagy legalább is megbékélni velük, és továbblépni.
„I have never been loved (…) like I have been loved by you (…) And I have never loved like I love you. You’ve got to know this.”
A hősnő bár a múlt csapdájában vergődik, mégis független, önálló és erős személyiség. Vannak barátai, imádja a lányát és csöppet sem boldog, amikor rájön Adrian múltjára, mert az első gondolata, hogy milyen hatással lehet ez a gyermekére. Reakciói teljesen hihetőek; például amikor a férfi nem ér haza időben és kezd pánikba esni, hogy újra megtörténik, amit a férjével átélt.
„Easy Tiger…
Make it last
Arms wide, incantation, the spell's been cast”
Kettejük kapcsolata tele van múltbéli visszaemlékezésekkel, megkapó érzelmekkel… sok-sok újraolvasásra érdemes jelenetekkel. Ó, és el ne feledjem, imádtam a történetbe beleszőtt dalszövegeket és verstöredékeket is! Azt gondolom, a picit unalmasabb kezdés után egy fantasztikus jó könyv kerekedett ki a zenész élet durvaságairól, a második esélyről, a múlttal való megbékélésről. Nagyon szorítok, hogy kapjunk egy folytatást…


Műfaj: jelenkori romantikus
Sorozat: önálló kötet
343 oldal, ebook
goodreads

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top