2012. május 20., vasárnap

Vendégblogger - Szinna olvasmányai (37) - Susanne Marie Knight - The Coming

Susanne Marie Knight– The Coming
(Magyarul sajnos nem elérhető)
Önálló kötet [1] Paranormális Romantikus kategóriába sorolható [PR]
Fülszöveg: Miután szeretett nagyapja hamvait a Karib tengerbe szórta, Larissa Parish lezuhan a fedélzetről, és egy lakatlan szigetre sodródik. A szigeten szembe találja magát néhány fiatal férfival, akikről kiderül, hogy egy a Második Világháborúban lezuhant repülőgép legénysége.
Jack Harrington nem hisz a szemének, amikor észreveszi Larissát a vízben. Hite szerint már öt éve vannak a szigeten, és bolondnak gondolja a lányt, mert úgy tűnik az nem is emlékszik a Második Világháborúra. Hogyan birkózik meg Jack azzal a ténnyel, hogy egy negyvenes években megrekedt veterán, és képes-e meggyőzni magát, hogy Larissa szereti, mindegy hány éves.
Bermuda háromszög, párhuzamos idősíkok, gyönyörű környezet, szerethető szereplők és végre egy író, aki a jelent részesíti előnyben a múlttal szemben! Ez alatt azt értem, hogy a hősök végül nem a múltban, hanem a jelenben kötnek ki, amit plusz ponttal értékelek. Jópofa volt, ahogy a főhős először kicsit visszamaradottnak gondolja a lányt, mert amikor a háború felől kérdezi, az azt válaszolja neki: „Mindig történik valami összetűzés a világban.” Aztán amikor kiderül, hogy a lány az MIT-re járt, igencsak meglepődik. Alapvetően élveztem a történetet, csak két aprócska problémám volt vele.
Ami túl gyors volt nekem, ahogy eljutottak az Sz betűs szóig. Az első pillanattól ott a vonzalom a főhősök között, de mivel Jack nem akarja, hogy a fiúk összeugorjanak a hősnő miatt, ezért igyekszik távol tartani magát a nőtől, amit – hogy is mondjam – kicsit morcos viselkedéssel kompenzál. Igen, megmenti a nő életét, de a hála nem szerelem ugye… Vagy ki tudja. Nekem minden esetre nem jött le, hogy miért szerettek egymásba kb. három nap alatt.
A másik kicsit kiforratlan dolog volt a férfi kihátrálása a kapcsolatból, (álproblémának szoktam nevezni, amikor az író kiizzad valami hülyeséget a cselekmény megbonyolítására). Mert a főhős annyira szereti a lányt, – de hát hogyan fogja megtalálni a helyét a XXI. században, – a csaj Jack nagypapának szólítja viccből, de ez szíven üti, – nem is akar elmenni a szigetről, mert akkor vége lesz a kapcsolatnak, – és akkor véget is vet neki. Bumm. Biztos én vagyok szőrösszívű, de nekem ez a logika nyakatekert, és a valóságtól elrugaszkodott. Lenne valaki, akire a hős támaszkodhat, aki segítene eligazodni ebben az ismeretlen új világban, végre nem lenne egyedül, és akkor kiszáll???
Ezeket az eltévelyedéseket leszámítva szórakoztató, aranyos történet volt.
„Felegyenesedve észrevette a sokat használt kártyapaklija mellett a lány megviselt karóráját. Eddig nem fordított rá figyelmet, de most átkozottul látványos darabnak tűnt. A Star Trek szavak voltak az elejére írva, és a kismutató valami fura korong volt hengerekkel. U.S.S. Enterprise mutatta az alsó jelzés.
Hmm. A U.S.S. Enterprise a haditengerészet légi szállításának egyik csúcsgépe volt. Átkozottul jó harci teljesítménnyel a háta mögött. Valószínűleg több akciót látott a Csendes óceán fölött, mint a többi szállító együttvéve. Ez a kép azonban egyáltalán nem hasonlított az általa ismert Enterprise-ra.
Megnyomva az oldalán lévő kis gombot, és ekkor élete egyik legnagyobb meglepetése érte. Az órából kis csippanás hallatszott. Átkozottul látványos. Sosem látott vagy hallott még hasonlót sem.
Megfordította és olvasott valami kvarc működésről. Aztán megállt a szíve. A Paramount Pictures bejegyzett védjegye. Persze ismerte a Paramountot. Az egyik kedvenc színésze Gary Cooper a Paramountnál dolgozott. A szerzői jog dátuma volt az, ami megfagyasztotta a lelkét. Acélba vésve ott volt az évszám: 1998.”

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Mondd el Te is a véleményed!

 
back to top