Simone Elkeles - Rules of Attraction

Fülszöveg: Amikor egy évnyi mexikói tartózkodás után Carlos Fuentes visszatér az Államokba egy porcikája sem kívánja, hogy bátyja belefolyjon az életébe. Jobb szeretné saját útját járni, mint egykor Alex, aki viszont máris beíratta egy coloradói gimibe. Itt találkozik Kiara Westforddal. A lány keveset beszél és eléggé megrémül Carlos vadságától. Ahogyan megismerik egymást, Carlos meggyőzi magát, hogy Kiara túl jó neki, és képtelenség, hogy pont őbelé habarodjon bele a lány. De aztán kiderül, pont egymásra van szükségük.
Google Preview
Mivel annyira tetszett a legidősebb Fuentes testvér története, nem igazán gondolkodtam azon, belevágjak-e ebbe a regénybe. Ici-picit talán tartottam attól, hogy csak az első kötet újrázása lesz, de a csodálatos, románcrajongó szíveket olvasztó könyvjelenetet életre hívó borító és a filmnézésre csábító (komolyan, sajnálom, hogy nem mozi előzetes) könyvtrailer annyira magával ragadott, hogy ahogyan jött, úgy el is szállt ez az apró fenntartásom is. Visszatekintve azt mondanám, vannak hasonlóságok a két sztori között, ám van annyi eltérés közöttük, hogy egy újabb nagyszerű regénynek örülhessek, ami önmagában is megállná a helyét.
"I find myself daydreaming about him when I wake up in the morning, in school when something reminds me of him, and when I fall asleep at night"
Kiara könnyen megkedvelhető hősnő. Nem egy tökéletes hercegkisasszony, ó nem. Dadogással küzdő, sportos csajszi, aki imádja a családját. Végre valaki aki nem vacakol a ruhákkal, a mesteri sminkkel, csak egyszerűen normális tinédzser. A legjobb barátja pedig egy olyan jó fej homokos srác, akit már-már irigyeltem tőle. Ám Kiara a leginkább azért volt kedvemre való, s tökéletes Carlosnak, mert a szende külső rafinált kistigrist rejt. Az a mágneses sütitrükk, amit kieszelt visszavágásként... gurultam a nevetéstől. Le a kalappal, hogy egy ilyen átlagos lányról tudott úgy írni az írónő, hogy csöppet sem éreztem unalmasnak vagy feleslegesnek az ő fejezeteit.
"I'm in deep shit Alex, 'cause I think I'd like nothin' better than to wake up with her every mornin'."
Carlos, Carlos... ki gondolta volna, hogy lehet valakinek még nagyobb arca, mint egykor Alexnek? Nos, a középső fiú tökéletesen hozza a veszélyes vagyok, teszek a világra, laza csávót. Elképesztő, de mindezt úgy írta meg Elkeles, hogy az első perctől tisztán látjuk, mennyivel mélyebb is ettől a karakter. Hazudnék, ha azt mondanám, nem volt olyan pillanat, amikor mérgesen összehúzott szemmel nem szerettem volna megrángatni a fülét, hogy észre térítsem, hisz mindenkit megpróbált ellökni magától olykor igazi s*gfej módjára. De! Voltaképp az érdessége mögött csak önvédelem van.
"You're dangerous."he says.
Why?"
Because you make me believe in the impossible."
Természetesen Carlost is kezdi utoléri a bandalét árnyoldala. Drogbirtoklás miatt feje felett lebeg a kicsapás. A kötelező iskola utáni program mellé még felnőtt felügyelet is a nyakába szakad, holott már Alexet is soknak érezte. Így költözik be Kiara szüleinek fedele alá, ahol a kényszerű együttélés közel hozza egymáshoz a két fiatalt. Előbb jön az 'utállak', majd a 'kedvellek, de voltaképp utálnom kéne téged', aztán a 'kedvellek, de talán ez nem jó ötlet', végül a 'beléd zúgtam, és még csak ki sem szeretnék mászni ebből a gödörből' jelenetek édes egyvelege, humorral meghintve.
Kellemesen szórakoztató, itt-ott számomra komoly meglepetést hozó könyv volt. Élvezet volt belelátni hol egyik, hol másik főszereplő gondolataiba, s örültem, hogy újra találkozhattam az Alex és Brittany párossal. Ide nekem Luis történetét!


2011/35.
Ebook/13.