Nalini Singh - Archangel's Kiss - Angyalcsók


Fülszöveg: A vámpírvadász, Elena Deveraux álma valóra vált: angyallá változott - de időre van még szüksége, hogy megerősödjön és szárnyra kaphasson.
Pedig éppen ideje nincs. Lijuan, a legősibb arkangyal, aki már a halálon is uralkodni akar, rettenetes meglepetést készít elő a számára, Elena vadász képességeire pedig egy rejtélyes gyilkosságsorozat felderítéséhez is szükség lenne. A lányt nem csak saját gyengesége bosszantja: azt sem tűrheti, hogy bárki irányítsa őt - lenyűgöző és veszélyes arkangyal szerelme, Raphael azonban már hozzászokott az uralkodáshoz. Szerelmük megkérdőjelezhetetlen, de akár halálos is lehet.
Az Angyalvér, és most a folytatása, az Angyalcsók magával ragadó, izgalmas urban fantasy, középpontjában két erős, makacs főszereplővel, akik miután emésztő vággyal lobbanó szerelembe estek, most megpróbálnak igazi párrá összecsiszolódni.
Aki kedveli Jeaniene Frost Cat & Bones regényeit, az egész bizonyosan értékelni fogja Nalini Singh Angyal sorozatát is, mert kitűnő könyvek, nagyszerű fordításban, szemet – és az írónőt magát is – gyönyörködtető, beszédes borítóba csomagolva. Azt hiszem, egy regénysorozat sikerét leginkább az mutatja, ha az olvasók türelmetlenül várják a folytatást. Részemről nagyon is így van ezekkel a könyvekkel. :)

A kitalált világ még számos leküzdeni való veszedelmet rejt, szerelmeseinknek is akad bőven mit tanulnia egymásról/egymástól, és – a szerző dicséretére szóljon – olyan mellékszereplőktől hemzseg a történet, hogy képtelenség nem elgondolkodni azon, vajon ők is megkapják-e egyszer a ’boldogan éltek…’ történetüket. Személy szerint a Hetekről nagyon szívesen olvasnék, pláne hogy ebben a kötetben sorra másra potyognak elénk a figyelemfelkeltő morzsácskák a tagok múltjáról.
A történetszövés izgalmas volt. A felkészülésben, az edzések ideje alatt történt rejtélyes esetek felgöngyölítésében és a regény végére tartogatott nagy összecsapásban nem csupán az akcióelemek tetszettek, hanem az is, hogy Elena végig aktív részese az eseményeknek. Próbálgatja legújabb adottságait, segíti a nyomozást. Kedvemre való volt, hogy az apró szilánkok után immár egyre több részletet tudtunk meg az életét megkeserítő és egyben meghatározó rettenetről, hogy végül megadasson neki az elégtétel a fináléban. Vajon eztán könnyebb lesz neki, és a rémálmok nem fogják tovább kísérteni?
Sok helyen futottam bele abba a bírálatba, hogy Raphael erőszakos és túlontúl parancsolgató. Ezzel vitatkoznék, mert voltaképpen teljesen megértem, miért viselkedik úgy a karakter, ahogyan. Szerintem New York arkangyala így hihető, az lenne furcsa, ha egy csapásra simulékony hős szerelmessé vált volna. Bő ezer évnyi létezés után, ekkora hatalom és erő birtokában, én is pont ilyennek képzelném. Ráadásul, igaz apróságokban, de folyamatosan kimutatja Elena iránt érzett hihetetlenül erős szerelmét. Mint például azok a kedves pillanatok, amikor óvón körbeöleli szárnyával az ő kis vadászát... szívmelengető... És abból is, hogy igyekszik hívatlanul nem belekotorászni párja agyába, az alkalmazkodni akarás tűnik ki.
Persze az önállósághoz szokott vámpírvadásznak is szoknia kell az új viszonyokat, hiszen egyrészt az eddig ismertnél is veszélyesebb világban találja magát, ahol nem feltétlen a legjobb taktika az örökös ’megoldom én egyedül is’ hozzáállás; másrészt átalakulásával sok mindent újra/vagy éppen most először meg kell tanulnia. Na és ott van maga a párkapcsolat, amelyben előbb el kell fogadnia, hogy végre ő is talált valakit, s ez a valaki feltétel nélkül szereti és nem fogja elhagyni, majd bele kell rázódnia a kompromisszumokat igénylő együttélésbe.
El ne feledjem megemlíteni, hogy ezúttal minden kíváncsiságomat kielégítően részletes magyarázatot kaptam az előző kötet kapcsán bennem felmerülő, elbűvölő szárnyak kontra ruházkodás problémára. Szinte láttam magam előtt az öltözékeket.
Olvasás közben nem igen találtam nyomtatási vagy helyesírási hibát, egyet leszámítva. S ha a 319. oldal dögölt föld kifejezésén nem kuncogtam volna fel hangosan, ezzel a hajnali buszon zötykölődőkből elítélő pillantásokat kiváltva, biztosan nem is emlékeznék rá. De így, sokáig mosolyfakasztó lesz a véletlen szedési baki.
A sorozat megvett magának, az írónő stílusát is megszerettem. Alig várom, hogy az Egmont Dark megjelentesse Nalini Singh másik nagysikerű szériáját, a Psy-changeling-et.
Nem tudom, ki képzeli maga elé olvasás közben a szereplőket, de nekem nagyon megtetszett az egyik rajongói alkotás. A deviantart-on itt találni a művész galériáját.

2011/6.
Paranormal/5.