2010. november 29., hétfő

Vendégblogger - Szinna olvasmányai (17) - "Karen Marie Moning: Tündérkrónikák 1 & 2.


Karen Marie Moning: Keserű ébredés (Dark Fever) & Álom és valóság (Bloodfever)
(Magyarul elérhető)
Tündérkrónikák sorozat első két könyve [S] Urban Fantasy [UF].

MacKayla Lane Georgiában élő igazi rózsaszín kisvárosi lány. Amikor azonban megtudja, hogy Írországban tanuló nővérét, meggyilkolták, és a rendőrség megoldatlanul le akarja zárni az ügyet Dublinba utazik, hogy mozgásban tartsa az eseményeket. Aztán az események mozgásba lendülnek méghozzá annyira, hogy ha nem akar megfulladni, irtó gyorsan meg kell tanulnia úszni az árral. Ebben segíti Jericho Barrons, a nagyon fura könyvesbolt tulajdonos, akivel kénytelen szövetséget kötni, és bár nagyon nem bíznak egymásban, mégis egymásra vannak utalva. Kapcsolatuk elképesztően kavargó, minden megélhető érzésen keresztülmegy, düh, aggodalom, félelem, bizalmatlanság, vágy, gyűlölet, törődés, féltékenység, szex, talán az utolsó részben szerelem is lesz a két nagyon erős, makacs szereplő között.

Karen Marie Moning-tól először a Highlander sorozatát olvastam. Az első könyvnél még arra gondoltam, te jó ég, aztán elkapott a varázslat, és egy igazi remek sorozat kerekedett belőle. A Tündérkrónikák olvasásába azonban csak akkor kezdtem bele, amikor megjelent magyarul az első rész. Az átnevezés először nem okozott különösebb gondot, hiszen a Keserű ébredés nagyon jó címnek tűnt – az eredeti Sötét láz talán nem is olyan kifejező – gondoltam. Ráadásul a borító is nagyon szépre sikerült. Csakhogy engem megfogott ez a történet és nem eresztett, így aztán nekiestem a következő részeknek is, és akkor angolul folytatva rádöbbentem, hogy ezeknek a címeknek nagyon fontos jelentésük van: a hősnő életét osztják szakaszokra. És minden könyvben csak egyetlen mondatban fordulnak elő az eredeti címben szereplő szavak. A Keserű ébredésben:
„Minden más jobb lenne, mint sidhe-látónak hívni magam. Úgy éreztem, ezzel beismerném a vereséget, mintha önként elfogadnám azt a különös, sötét lázat, amelyet akkor kaptam el, amikor betettem a lábam Írországba.”
Az Álom és valóságban (ez az én fordításom):
„– V’lane! – kiáltottam, de nem érkezett válasz. Elment. Ki fogom nyírni, ha nélkülem öli meg a nővérem gyilkosát. Az a sötét láz, ami az első éjszaka kapott el, amikor betettem a lábam Dublinba, átfordult egy másfajta lázba: vérlázba. Vért akartam ontani, a testvéremért. Vért akartam ontani a saját kezemmel. Ez a barbár Mac bennem, még nem találta meg a hangját, még nem szólalt meg, de ő és én egy nyelvet beszéltünk, és a fontos dolgokban egyetértettünk.”
Nagyon kedvelem az írónő által megteremtett világot, ami a Highlander sorozatból már ismerős volt. Visszaköszöntek az ott megismert szereplők, ami még izgalmasabbá tette az olvasást. Fel-felcsillan Moning finom humora, amit szintén nagyon bírok. Nagyon megszerettem az itteni szereplőket is. Mac aki rózsaszín kislányból átmegy fekete bőrcuccos csajsziba. (Igaza van Anginak abban, hogy részletesek a ruhaleírások, de én úgy éreztem a normalitást hozzák el ezek a pillanatok a hősnő életébe, ezek azok az apró dolgok, amik segítenek megőrizni önmagát ebben a fenekestül felfordult világban.) És persze nagy kedvencem a titokzatos Barrons, aki a halálközeli pillanatokban hívja csak Mac-nak a főhőst, egyébként mindig Ms. Lane-nak szólítja. Így, amikor véletlenül kicsúszik a száján, hogy Mac, akkor hősnőnk pánikolni kezd… Vagy imádtam a mobilt amit Mac kap Barronstól, benne három telefonszámhoz tartozó titokzatos rövidítés. Az elsőt még könnyen megfejti a lány: JB mint Jericho Barrons, a másik kettő meglehetősen misztikus, míg ki nem derül, hogy a második a Ha Engem Nem Ér El; és harmadik a Ha Haldoklik telefonszámokat rejti.
A rajongók között komoly találgatások folynak arról, hogy kicsoda-micsoda Barrons. Olvastam olyan tippeket, hogy ő az unseele király, vagy ő a tükrök megátkozója. Én arra gondolok, hogy ő az egyik Draghar. A Draghar a sokat emlegetett Highlander sorozatban szerepel. A magyarázat szerint azon nagyon erős druidák csoportja, a kezdetekkor 13-an voltak, akik meg akarták szerezni a tündérektől az örök élet titkát. Csakhogy eközben majdnem elpusztították a világot. A druidák végül megkapták az örök életet a tündérektől, viszont a valóságok közötti semmibe börtönözték őket büntetésül. Én arra tippelek, hogy Barrons egy közülük. De, hogy valójában micsoda? Majd kiderül, amikor megjelenik a sorozat ötödik kötete. Csak bírjuk kivárni!

2010. november 28., vasárnap

Eve Silver - Sins of the Flesh

Az Otherkin trilógia záró kötete (vagy mégsem, mint utóbb kiderült). De a végén csak arra tudtam gondolni, hogy "most komolyan??? tényleg ennyi???".
Úgy értem, Malthus Krayl, Széth lélekvadász fia és neki rendelt kedvese, Calliope Kan, akit már régebben megismerhettünk, mint az Ízisz lányai szervezet oszlopos tagját, egymásra talált. Mint ahogyan - sajnálatos módon gyanakvásomat beigazolva személyével - kiderült a borzadalmas gyilkosságot megszervező kiléte is. Ugyan kurta furcsa módon megírva, de végül Lockan is életre kelt ismét. De az egész olyan befejezetlen volt. Persze, akik nem ragaszkodnak ahhoz, hogy minden szereplő a teljes, rendezett, szépen kidolgozott happy endjét megkapja, csodaszép jövővel a kilátásban, azok minden bizonnyal nem olyan hiányérzettel zárnák be a kötetet, mint ahogyan én tettem, de nekem... hmmm... valljuk be, nincs meg a kerek egész történet feelingem. Egyszerűen becsapottnak, hoppon maradtnak érzem magam. Félreértés ne essék, nem csak a sietős románcok miatt, ó nem, hanem mert a gyilkosság ugyan megoldva, de voltaképp a komplex történet ott maradt a levegőben. Úgyhogy az ember szeretne rákiáltani a szerzőre, hogy "Ezt nem csinálhatod! Mi történik ezután?"
Majd miközben magamban morogva kerestem a neten a regény borítót, mibe futok az írónő honlapján? Immár ott egy félmondat, ami eddig nem volt. 2011 tavaszán és őszén kapunk még egy-egy folytatást. Ja! Így azért kicsit már más.
Tetszett, hogy Eve Silver immár harmadik féle módon tudott hasonló alaphelyzetből egy szerethető, oltalmazható, de önmagában is kellően erős női karaktert teremteni. De csalódott vagyok attól, hogy az alaphelyzetek ennyire hasonlóak, egy kis változatosságnak jobban örültem volna.
Csiklandósan jó ötletnek találtam viszont, hogy a paranormális tehetséggel rendelkező Ízisz lányokról kiderült, hogy nem csak szimpla vámpír imitátorok, azaz a vérből képesek erőt meríteni, hanem a szex is képes kielégíteni az életerő éhségüket. Miért? Mert Mal akkora nőcsábász, így jó kis csattanó. :) Ám míg a szexuális izzást abszolút elhittem, addig a lelkizős szeretlek egymásra találás inkább csak hümmögésre késztetett.
Csoda, hogy nem vagyok elragadtatva? Majdnem két csillagot adtam, de a sorozat egésze miatt, mert az alapötlet megfogott, és mert egyszerűen képtelen leszek nem megnézni magamnak a negyedik és ötödik kötetet, kicsit lágyszívüsködtem. :)))
A következő regény a Body of Sin címen fog megjelenni.


Google Preview
2010/95.

2010. november 24., szerda

Eve Silver - Sins of the Soul

Bajban vagyok ezzel a sorozattal. Nem mondhatom, hogy nem jó, hiszen egyhuzamban olvasom, de azt sem mondhatom, hogy a legjobb a világon, mert hisz lassabban haladok az átlagosnál. Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy az alapötlet megragadott, de a kivitelezés néhol morgásra ad okot. Nekem. Persze lehet, hogy én nem értékelem megfelelően az események kibontakozását. Hah! Kibontakozás… lehet, hogy pont ez a bajom. Hogy minden olyan ködös, egyre kuszább és kuszább. Igaz, ezúttal a szerelmi vonalra kevésbé lehet panaszom.
A trilógia fő összetartó szála, azon kívül, hogy a hősök testvérek, egy gyilkosság felderítése. Halhatatlan öccsük gyalázatos kivégzésének körülményeit szeretnék tisztázni a Krayl fivérek, s ha csak egy mód is van, visszahozni Locant a halálból. Tudjátok, testbe vissza a lelket, egy kis Holtak könyve béli ráolvasás, és voila. Gondoltam miután az előző részben fény derült az egyik közreműködő személyére, és a titokzatos bábmester is feltűnt sejtelmesen, itt most további puzzle darabok fognak a helyükre kerülni. Erre azt kell megállapítanom, ebben a kötetben nem jutottunk ötről a hatra, sokkal inkább még zavarosabb lett minden. Minél többet agyalok és konspirálok, annál inkább elkeseredek, mert az én gyanakvó agyam olyat feltételez a háttérben, amitől a hideg ráz. De még a kegyetlen egyiptomi káoszisten sem lehet olyan gonosz, hogy a saját fiát… ugye nem? Meglátjuk! De én azért naaagyon gyanakszom. Túl sok az egyébként megmagyarázhatatlan kapcsolat. Igaz, ezzel a teoriámmal egy gond van, amit minden CSI néző tud, kellene egy indíték, egy motiváció, és azt nem leltem egyenlőre.
Hőseink találkozásának apropóját egy lehetséges szemtanú lelkének begyűjtése szolgáltatta. Naphré Kurata, a születése jogán Ízisz lányai közé tartozó, ám öröksége elől elmenekülő bérgyilkosnő éppen végez egykori mentorával – nyugalom, muszáj volt, hisz az meg őt készült jobblétre szenderíteni – amikor feltűnik a félisten lélekvadász Alastor Krayl, hogy begyűjtse a frissiben elhunyt sötét lelkét, hogy az abból táplálkozó apja megtudhasson minden információt, ami segíthet a rejtélyes összeesküvés felgöngyölítésében. Ám némi szentimentalista módon elmormogott imádság már más alvilági istenségnek ígérte a lelket, így kialakulóban egy politikai összetűzés. A „megrabolt” úrnő követe beleegyezik a lélekcserébe. Az elorozottért választ egy nevet Széth könyvéből. Mit ad a véletlen… Naphré nevére esett a választás. Vagy nem is olyan nagy véletlen ez? Miközben kiderül, hogy mi miért hogyan, hőseink, akik egyre inkább belegabalyodnak egymásba, számtalan akció dús jelenetet kénytelenek átélni. Vannak itt tűz démonikák, japán istenségek, bogár támadások, jéghideg alvilági folyó örvényei, férfiembert próba elé állító döntések, s a végére egy happy end.
Mármint A férfi és A nő egy pár lesznek, de mint írtam Az ügy felderítése még várat magára. Folytatom is a trilógia befejező részével.

Google Preview
2010/94.
2nd challenge/17.

2010. november 22., hétfő

Romantikus top30 - Félidős eredmények

November első napjaiban az All About Romance weblap felmérését megirigyelve, jött az ötlet Romantikus Írók Tárháza Fórumon, mi lenne, ha mi is készítenénk egy listát az idehaza megjelent kedvenc romantikus regényeinkről. Hedda vállalta magára a döntés szerint maximum 30 könyvcímet tartalmazó számozott listák összerendezését. Én ugyan csak 9-én adtam hírt a kezdeményezésről, de bizony máris félidőnél tartunk. December 15-ig még további három hét áll a rendelkezésére azoknak, akik szeretnének részt venni ebben a csöppet sem reprezentatív felmérésben. :)

Eddig 26 szavazó 697 szavazatot adott le 108 író 329 könyvére, ezzel 11377 pontértéket szétosztva. A gyanakvókat megnyugtatom, nem számoltuk el a szavazatokat, csak éppen 20db 30 könyvcímet, 1db 25-öt, 1 db 23-at, 1db 14-et, 1db 13-at, 1db 12-t és 1db 10 címet felsoroló email futott be eddig. A pontértékek a könyvek listán való elhelyezkedésével ellentétes, azaz minél előrébb szerepel egy regény, annál több pontot ér. A gyakorlatban tehát egy első helyre sorolt 30 pontot, míg a harmincadikként szereplő egy pontot szerzett a szavazattal.
Az eheti zárást követően:
39%-ot, azaz 273 szavazatot történelmi
24%-ot, azaz 168 szavazatot paranormális
23%-ot, azaz 158 szavazatot mai
13%-ot, azaz 88 szavazatot krimi
1%-ot, azaz 10 szavazatot erotikus
romantikus történet mondhat a magáénak. S öröm látni, hogy szép számmal szerepelnek régebbi megjelenésű történetek is. Hiába, a jó sztorikat nem felejtjük.
Érdekes megnézni, hogy a top30-as táborban kicsit más a megoszlás.
paranormális: 11 db - 36%
történelmi: 9 db - 30%
mai: 8 db - 27%
krimi: 2 db - 7%
S ha már top30, nézzük általánosságban! A jelenlegi befutók listáján 12 író 30 könyve szerepel az általuk begyűjtött 203 vokssal, 4113 pontot, az összpontszám 36,2%-át lefedve. Elképesztő, hogy a lista majd felét, 13 helyet, mindössze két írónő különböző regényei foglalják el. Az első helyhez ezúttal 12 szavazatból szerzett 260 pont elegendőnek bizonyult, míg a sereghajtó 4 szavazatból 86 pontot ért el.

S a végére egy kis csemege. A 10 leg... írónőről egy kis kigyűjtés.
Zárójelben az összes beérkezőhöz viszonyított %-os érték található.

  • J.R. Ward - 55 szavazat (7,9%) - 8 könyv (2,4%) - 1222 pont (10,7%)
  • Susan Elizabeth Phillips - 55 szavazat (7,9%) - 12 könyv (3,6%) - 1050 pont (9,2%)
  • Nora Roberts - 43 szavazat (6,2%) - 26 könyv (7,9%) - 688 pont (6%)
  • Julie Garwood - 39 szavazat (5,6%) - 13 könyv (4%) - 732 pont (6,4%)
  • Amanda Quick - 33 szavazat (4,7%) - 9 könyv (2,7%) - 621 pont (5,5%)
  • Sherrilyn Kenyon - 27 szavazat (3,9%) - 4 könyv (1,2%)- 473 pont (4,2%)
  • Judith McNaught - 21 szavazat (3%) - 7 könyv (2,1%) - 405 pont (3,6%)
  • Kinley MacGregor - 21 szavazat (3%) - 4 könyv (1,2%) - 319 pont (2,8%)
  • Kresley Cole - 19 szavazat (2,7%) - 5 könyv (1,5%)- 300 pont (2,6%)
  • Mary Jo Putney - 18 szavazat (2,6%) - 12 könyv (3,6%) - 293 pont (2,6%)
Annyit elárulok így 'párszemközt', hogy akad olyan a fentiek között, aki itt ugyan szép számokkal szerepel, de a dobogóról bizony lecsúszott eddig. Hogy miért? Több oka is lehet. Vagy túl sok regény között oszlanak meg a szavazatok, vagy a voksolók túlságosan hátra sorolták a listájukon...

2010. november 21., vasárnap

Twitter chat Gena Showalterrel


E hét kedden, 16-án, itthoni idő szerint éjjel, Gena Showalter tartott egy egy órás twitter chatet mintegy kárpótlás gyanánt, amiért a legutóbb meghirdetett chat alkalmával olyan balul sültek el a dolgok sokak számára. Itt nem volt létszámi megkötés, a szerver sem omlott össze, mindenki kérdezhetett, ééééés Gena tényleg igyekezett mindenkinek őszintén válaszolni.
***SPOILER RÉSZLEG***
Íme a szóba került infómorzsák:
  • Gena még sosem tartott virtuális dedikálást, de utánakérdez a lehetőségnek.
  • Készülőben vannak a Showalter termékek. Jöhetnek a bögrék, pólók, ékszerek...
  • A borítókba vajmi kevés beleszólása van az írónőnek.
  • Aki naponta próbál megírni egy fejezetet az épp aktuális regényből.
  • Újabb Atlantisz kötetre pillanatnyilag nem számíthatunk.
  • Egyenlőre nem lehet biztosan tudni pontosan hány kötetes is lesz az Alvilág Urai sorozat.
  • Viszont már felmerült egy spin-off sorozat elképzelése, mint ahogyan egy újabb ifjúsági sorozat ötlete is, amiről már a kiadóval is tárgyalt.
  • A spin-off főszereplői lehetnének angyalok, hárpiák, William, és minden olyan mellékkarakter, akikkel találkozhattunk vagy fogunk az Alvilág Uraiban.
  • Egyébként újabb démonok őrzői fognak hamarosan feltűnni, akik fontos szerepet fognak játszani.
  • S lesz közöttük női szereplő is.
  • Paris mindenképpen megkapja a saját regényét, méghozzá 2012-ben.
  • Siennát, aki immár Harag őrzője, teljesen más emberként fogjuk viszontlátni.
  • Ashlynék bébijei is csak akkora fognak megszületni.
  • Mint ahogyan Atlas és Nike 'vendégszereplése' is akkor tájra várható.
  • William párra lelésének ideje bizonytalan, viszont a The Darkest Secret-ben meg fogunk tudni pár új információt róla és Luciferrel való kapcsolatáról.
  • Anja egy ideig még nem adja vissza William könyvecskéjét.
  • William történetében Anja múltjából is fognak feltűnni fontos személyek.
  • Ugyan Gilly és William egy párként viselkednek, de nem 100%, hogy tényleg azok is lesznek.
  • Torin párját még nem ismerhettük meg, sőt a 2011-es könyvekben nem is fogjuk.
  • Viszont a nevét már tudhatjuk. Torin hölgyét Keelynek fogják hívni.
  • De ettől többet egyenlőre ne nagyon várjunk, mert Torin regénye még sokára fog következni.
  • Cameo párja még Gena fejében sem formálódott meg teljesen, ami nem is csoda, hisz Cameo történetét az egyik legutolsónak szánja.
  • Legionnak is nagyon szeretné megadni Gena a happy endet. Talán Galennel, talán.
  • Badenről nagyszerű dolgot fogunk felfedezni a The Darkest Secretben, de az ő képességeit röviden elmagyarázni képtelenség.
  • Már bizonyos, hogy Baden történetét is olvashatjuk majd egyszer.
  • A Baden & Pandora párosítás kérdésére egy talányos talán volt a válasz.

2010. november 15., hétfő

Eve Silver - Sins of the Heart

Be kell vallanom, Eve Silver neve nyár előtt nekem nem mondott semmit. Aztán belefutottam a nevébe néhány könyvértékelő blogon, majd Lara Adrian és Gena Showalter twitterjén / blogján. Mivel Showalter ajánlásának köszönhetem, hogy nem is oly régen megismerkedtem a nekem nagyon is megtetsző Larissa Ione művekkel, gondoltam még egy írónő, akit nem ártana megnézni magamnak. Habár rákeresve korábbi regényei nem hoztak igazán lázba, az augusztus - szeptember - október hónapokban megjelenő Otherkin trilógia nagyon is felkeltette az érdeklődésemet.
Félig istenek, ezúttal egyiptomiak, félig emberek. Titkos összeesküvés, egy lehetetlennek tartott árulás. Egy talán végleg elvesztett testvér és megtalált örök szerelmek. Hmm, hmm, úgy döntöttem, beszerzem magamnak a könyveket.


Múlt héten belevágtam a trilógia nyitó kötetébe, és bizony, majdnem abba is hagytam szinte az elején. Ugyan tisztában vagyok vele, hogy az én angol tudásommal mindig kell egy kis idő, néhány fejezet, míg megszokom a szerző stílusát, szóhasználatát, szókincsét, de Ms Silver első tíz oldalán körülbelül harmincszor kapdostam a szótár után, mert ahogy mondani szokták, halvány lila gőzöm sem volt, mi a szösz is van. Majd jött az újabb sokk. Az egyiptomi istenek neveit, akiket egyébként sem ismerek olyan haj'de nagyon fényesen, mert valljuk be, a Múmia filmek nem igen adtak alapos felkészítést, szóval az istenek neveit még meg is tekerintették, és pl a káosz istene valami általam eddig még csak nem is hallott elnevezéssel szerepelt. Hiába, jó ha néha kéznél van a wikipédia ide vágó oldala.
De hogy mi hozott ki teljesen a sodromból? Képzeljünk el egy 370 oldalas könyvet, aminek az első pár lapján 11 évvel a tényleges események előtt összefutnak a főhősök - nagyon érdeklődést felcsigázó jelenetben -, majd kb 160 oldalig még csak nem is találkoznak. Na??? Rendben, be kellett mutatni a kitalált világot, hogy az alvilág hogyan is oszlik fel a sokféle istenség között, mit is és miért is dolgoznak a lélekgyűjtők, kik Ízisz lányai stb, hogy az egész sorozat apropójául szolgáló gyilkosságról már ne is beszéljünk... de akkor is. Olyan érzésem volt, mint az Újholdban, amikor Edwardra vártam, vagy amikor Jeaniene Frost nyakát tekergettem gondolatban, amiért a Cat & Bones második részében csak nem akart elérkezni a viszontlátás pillanata.

De megérte türelmesnek lenni, és eljutni a regény második feléig is. Onnantól megvolt a romantika, és pörögtek az események is. Néhány puzzle darab a helyére kattant, de pont elég dolog maradt megoldatlan ahhoz, hogy rögtön elő is vegyem a folytatást a "Na nem, ennek nem lehet így vége!" felkiáltással.
Daegan Krayle, Széth legidősebb félisten fia, aki persze apja egyik legrátermettebb lélekgyűjtője is egyben és vérivó kedvese, Roxy Tam, aki mellesleg a nagy ellenség Ízisz, követői közé tartozik, ugyan egymásra talált, ám a testvérek nem nyugodhatnak, míg legfiatalabb öccsüket életre nem keltik, vagy legalább is meg nem bosszulják (remélem előbbi), csak épp maguk sem tudják még ki, miért és hogyan pusztíthatott el egy halhatatlan félistent.

Google Preview
2010/93.

2010. november 14., vasárnap

Azt csiripelik a madarak (21)

A kedvenc netes helyeimre benézve ezúttal ezeken akadt meg a szemem:
  • Az elmúlt héten kiszivárgott néhány biztató (Egmont és Generall Press) és egy lesújtó (Ulpius) kiadói hír. A megjelenés figyelő aloldalt ennek megfelelően módosítottam.
  • Végre közreadták J.R. Ward következő Fekete Tőr Testvériség regényének, a Payne és Many történetét elmesélő Lover Unleashednek a borítóját. Gyönyörű kék, akár csak V regénye a Lover Unbound volt, ezzel is kifejezve, amit a címválasztással is, az ikerség tényét. Na és Payne szeme valami vadító lett.
  • Kresley Cole kissé Nixes stílusban elpöttyintette a twitterjén, hogy decemberben esetleg kapnak a rajongók egy csöpnyi részletet Regin könyvéből, a Dreams of a Dark Warriorból. Remélem tényleg így lesz, mert február még igen messze van.
  • Van viszont már egy icinyke picinyke részlet a The Darkest Secretből. Elolvasható Gena Showalter rajongói fórumán. Az erőd tömlöcében játszódó jelenet nem hogy csökkentené a várakozás kínjait, de csak még jobban szeretném már olvasni Amun könyvét. Gena a blogján utalást tett arra, hogy január-február-március hónapban elolvashatjuk majd az áprilisban megjelenő regény egy-egy fejezetét. Várjuk! :)
  • Még november elején Jeaniene Frost a Supernatural Underground hasábjain a hatodik Cat and Bones regény könyvborítójáról írt egy kis eszmefuttatást. Átnézve a cikket, kicsemegézhetünk pár apróságot. Úgy mint: A címben természetesen szerepelni fog a grave (sír) szó, az előlapon csak Cat lesz látható, míg a belső borítón ismét csak egy közös C&B kép fog helyet kapni. Az írónő kérte Tom Egner-t, az Avon művészeti felelősét, aki az eddigi borítókat is megálmodta, hogy felejtse el a rózsaszín betűket (Jeaniene ezt a színt kedveli a legkevésbé), Cat vagy valamely fegyverével vagy legalább az ezüst sarkú csizmájában legyen a képen, illetve mivel abban a kötetben a szellemek nagyobb szerephez fognak jutni, jó lenne a háttérben ezt is megjeleníteni.
  • A Borders True Romance részlegét vezető Sue-nak ismét alkalma nyílt beszélgetni Jeaniene Frosttal. A videót a YouTube ezen szegletében lehet megnézni.
  • Larissa Ione egyik blogbejegyzésében beszámolt arról, mely országokban várható regényeinek fordításainak kiadása. Sajnos mi még véletlenül sem szereplünk a listán. Ugyancsak ebben a postban említette, hogy jövőre várható egy Demonica novella, valamint hogy az ebből a sorozatból szárba szökkenő új, The Lords of Deliverance címet viselő szériában sem fogjuk teljesen szem elől veszíteni kedvenceinket, sőt, a nyitó kötetben, az Eternal Riderben, pár kisbaba hírre bizton számíthatunk.

2010. november 13., szombat

Ó, de szeretnék én lenni a hősnő...

Lobo egy érdekes könyvbarátok közti játékra invitált meg. Csupán egyetlen kérdésre - no jó, egy összetettre - kell válaszolni, majd továbbadni három másik bloggernek.

Melyik általad olvasott könyvben vállalnál szerepet, ki lennél és miért?

Ezer és egy válasz cikázik az agyamban, mert még ma is igen gyakran képzelem magam a hősnő helyébe, mint anno gyermekként is tettem gyakorta. Igaz, akkoriban nem csupán a könyvek, de a filmek, sorozatok nekem megtetsző szereplőinek karakterét is szívesen magamra öltöttem a játék kedvéért. Hol rettenhetetlen indiánként, hol T.J. Hooker mellett szolgáló, bátor rendőrnőként, hol gyönyörű, lovagok által körülrajongott kisasszonyként képzeltem el magam. Amire bizton emlékszem, hogy a Hamupipőke sztori volt az, ami nagyon nem jött be. Hiába, már akkor sem volt a kedvencem a házimunka... minek is ábrándoztam volna róla??? Mostanában pedig ott vannak a legkedvencebb regényeim, amelyekben gyakorta akad női szereplő, akinek talpraesettsége, okossága, valamilyen adottsága vagy képessége olyan, amit szíves örömest mondanék a magaménak. Tehát biztos, hogy valamely számomra kedves romantikus regény női főszereplője szeretnék a leginkább lenni. De melyiké a sok isteni könyv közül? Hmm...
Habár imádnék én lenni a történelmet oly jól ismerő Tori, aki elhozza Acheronnak a megérdemelt boldogságot (Sherrilyn Kenyon: Acheron), avagy a délceg skót Brodick bátor Gillianje (Julie Garwood: Váltságdíj), mégsem őket, hanem egy harmadik kedvencemet választanám. S ő Mary Luce lenne J.R.Ward Síron túli szeretőjéből.
Nem, nem a vámpír mánia miatt. Még csak nem is a szívdöglesztő pasi miatt, habár az sem egy utolsó szempont, még akkor is ha szőke a lelkem, s értük alapjáraton nem igen vagyok oda. Hanem azért amilyen Mary maga. Nem a legszebb, nem a legokosabb, még csak nem is a legerősebb. De akkora a szíve, mint fél Montana. Megértő, beleérző, kedves és nyugodt. Acélos elszántsággal igyekszik felvenni a harcot korunk egyik legutálatosabb kórjával, a rákkal szemben. Felkészül a magányos, szenvedésekkel teli küzdelemre, ám közben a segítségét kérő fiatal fiú támasza lesz. És akkor egy véletlen találkozás megváltoztatja az életét. Belefut egy elképesztően csodás férfiba, aki beleszeret a hangjába. Hát nem erről álmodozik minden lány, hogy végre ne csak a külső számítson? :) És a szexi, erős férfi mellé, mint egy kettőt egy áráért vásáron, még egy védelmező szörnyeteget, egy sárkányt is kap. *álmodozó sóhaj* Imádom a sárkányokat! Végül nem csak az egészséget, a szerelmet, a majd csak nem örök életet (mennyi könyvet lehetne annyi idő alatt elolvasni... óóóó) kapja meg, de egy fura, mégis imádnivaló, ha nem is vér szerinti család tagjává válik.

Jó lenne olyanoknak továbbítani, akik még másoktól nem kapták meg, hogy minél többek válaszát olvashassuk. Remélem sikerül olyanokat választanom. Ha mégsem, úgy bocsesz.
Küldeném a kérdést
Kethynek és Mónikának valamint tiginek.
De aki kedvet érez, hogy beavasson minket, ő kinek bújna szívesen a bőrébe, az kommenteljen bátran! :)

2010. november 9., kedd

Nalini Singh - Angels' Blood - Angyalvér


Fülszöveg: A vámpírvadász Elena Deveraux tudja, hogy ő a legjobb a szakmában - abban viszont már egyáltalán nem biztos, ez elég is lesz ahhoz, hogy túlélje legújabb megbízatását. Megbízója, a világot irányító arkangyalok egyike, Raphael fenyegetően vonzó, de az évezredes hatalom kegyetlenné tette. Elena tehát nem hibázhat, ha kedves az élete - még akkor sem, ha lehetetlen feladatot kell megoldania. Még ha a vadászatot meg is ússza ép bőrrel, lehet, hogy az arkangyal csábító hatalmának nem tud ellenállni. Márpedig ha az angyalok játszani kezdenek, gyakran megtörik halandó játékszereiket...
Kedves Vali barátném már annyit dicsérte ezt, Szinna pedig Nalini Singh másik, Psy-Changelings sorozatát, hogy most, amikor az Egmont Kiadó Dark részlege végre kiadta az írónő egy regényét, nem volt kérdéses, egyet nekem is be kellett szereznem belőle.
Nem bántam meg.
Sőt! Nekem bejött a szerző stílusa és tetszik az a varázslatos alternatív világ, amelyt megteremtett a könyv lapjain. Léteznek hétköznapi emberek, vadászok, vámpírok, angyalok, arkangyalok. Utóbbiból pontosan tíz, akik maguk között a világot felosztva uralkodnak mindenek felett.
Ami a legjobban megfogott, hogy egyik kasztra sem süthetnénk rá, hogy ők a jók, vagy ők a rosszak. Minden karakter emberinek, eviláginak tűnt, a maguk pozitív s néhol igen csak negatív jellemvonásaikkal. Ugyan a könyvnek van két főhőse, de még számos olyan szereplő is akad, akikről az olvasó, vagy legalább is én, szeretne a későbbiekben is hallani. S ráadásul egy olyan történetben ismerhetjük meg ezeket a karaktereket, amely becsületére válna akár egy thriller írónak is.

Szerintem egy jó sorozatindítónak nem is igen kell több. Ötletes, logikusan felépített világ. Pipa. Vadító főhős, aki isteni, ha szeret, de elrettentően félelmetes ellenség. Pipa. Talpraesett hősnő, aki méltó párja egy nagyszerű, halálos hősnek. Pipa. Megkedvelhető mellék figurák. Pipa. Humor, némi feleselés. Pipa. Izgalom. Pipa. A folytatás megfelelő előkészítése? Pipa.
A világot irányító arkangyalok közül egy, az őket mindig kísértő rossz útra tér, s gyilkos szörnnyé válik. Meg kell állítani, mielőtt vérbe borítaná a világot. Raphael, New York arkangyala vállalja magára a kivégző feladatát, ám előbb nyomra kell bukkannia. Ezért felkéri a különösen erős vadász adottságokkal rendelkező Elenát, dolgozzon neki. S miközben tart az őrült utáni hajsza, a halandó és halhatatlan egymásba szeretnek.
A tartalom körülbelül ennyiben összefoglalható, de a regény sokkal több ennél.
Bár pár dologra már fény derült, mint pl miért és hogyan teremtenek az angyalok vámpírokat, de sok kérdés maradt még nyitva, amelyeket remélem, a következő könyvek meg fognak válaszolni. Ezek közül a két engem leginkább érdeklő a főszereplők múltjával kapcsolatos. Meg-meg villantak az emlékek, de nem teljesen tiszta számomra a kép.

S tudjátok mi nem világos még? Valaki elmagyarázhatná, hogy azokra az elképesztő gyönyörű szárnyakra hogyan vesznek fel ingeket...


2010/92.

2010. november 8., hétfő

A 30 legjobb romantikus regény

Ismeritek az All About Romance weblapot? A világháló ezen szegletében, ahogy a neve is mutatja, minden a romantikus irodalomról szól. Nagyszerű könyvkritikák, ajánlók, interjúk, fórum beszélgetések és sokakat megmozgató szavazások. Most ez utóbbiról szeretnék szót ejteni.

A legjobban és legrosszabbul sikerült regényborítókról is véleményt nyilvánítanak majd minden évben - nem lenne utolsó ötlet néhány hazai kiadónak belekukkantani ebbe a részlegbe -, de időről időre kiírják a minket sokkal inkább érdeklő, minden idők 100 legjobb romantikus regényére is a szavazást. Ezúttal november 15-ig várják ide a voksokat.
Legutóbb, 2007-ben ez a lista született.

A Romantikus Írók Tárházának Fóruma számára ez adta az ötletet, hogy idén először, mi is tartsunk egy nem reprezentatív, s egy fokkal kisebb lélegzetű szavazást.
December 15-ig lehet az összesítés feladatát magára vállaló Hedda email fiókjába megküldeni az általatok legjobbnak tartott 30 romantikus regény címét (lehetőleg íróval, sorozatcímmel együtt). Alműfaji megkötések nincsenek, lehet erotikus romác, lehet krimivel átszőtt romantikus... amit Ti a legjobbnak tartotok. De fontos, hogy számozott sorrendű listát állítsatok össze, [kiegészítés]és hogy csak magyar nyelven már megjelent köteteket szerepeltessetek!
A szavazás ideje alatt kisebb összefoglalókkal tervezünk jelentkezni, majd az év végén egy teljes aloldalt szánnék itt az eredmény részletes közzétételére.
Tehát, billentyűzetre fel, küldjétek el Ti is a listátokat!

Az első öt beérkezett emailben szereplő 150 regénycímből:
62 db - 42 % paranormális
41 db - 27 % mai történet
35 db - 23% történelmi romantika
8 db - 5% romantikus krimi/thriller
4 db - 3% erotika (Bertrice Small-t is ide sorolva)
Érdekes, hogy minden listán szerepelt paranormális történet, no és J.R.Ward neve; s az is, hogy 2005 előtt megjelent könyvet alig említettek.

Frissítés: Félidei eredmények értékeléséről szóló bejegyzés

2010. november 6., szombat

Vendégblogger - Szinna olvasmányai (16) - "Julie Kagawa: The Iron King"

Julie Kagawa – The Iron King (A vaskirály)
(Magyarul sajnos nem elérhető)
Az Iron Fey sorozat első kötete [S] Tini fantasy kategóriába sorolható [TF].

Ismét egy könyv, aminek a borítója csábított olvasásra, a könyvismertető pedig így szól:
A nevem Meghan Chase.
Kevesebb, mint huszonnégy óra múlva leszek 16 éves. Számtalan történetet, dalt, és költeményt írtak erről a csodálatos életkorról, amikor a lány megtalálja az igaz szerelmet, a csillagok csakis rá ragyognak, és a jóképű herceg belelovagol vele a napfénybe.
Hát nem hiszem, hogy ez velem is így történne.
Mióta hatéves korában az apja egyszerűen felszívódott a szeme előtt, Meghan úgy érezte, hogy valami nem passzol az életében. Soha nem érezte jól magát sem az iskolában, sem otthon.
Amikor egy sötét idegen távolról elkezdi figyelni, az addig nagy tréfacsináló legjobb barátja pedig nagyon védelmezővé válik, Meghan érzi, hogy az ismert dolgok elkezdenek megváltozni.
Az igazság azonban olyasmit rejt, ami álmában sem jutott volna az eszébe, hogy ő egy mitikus tündérkirály lánya, és egy borzalmas háború záloga. Meghannak meg kell tanulnia, milyen messzire mehet el, hogy megmentse az öccsét, megállítsa a titokzatos gonoszt akivel még a tündérek sem mernek szembeszállni, és meglelje a szerelmet a hercegével, aki inkább látná őt holtan, mint, hogy hagyja megérinteni fagyott szívét.

Figyelem, ez valóban egy mesés tini könyv, ami a 12 karikás korosztály kezébe bátran adható ennek megfelelően az erotika nem, sőt a romantika is kisebb súllyal szerepel, viszont a kelta mitológia jó néhány elemét felvonultatja, mint például az időnként emberi alakot is öltő lélekrabló macskát (Cait Sith), Oberont, Titániát, vagy Puck-ot.
A történet nagyon aranyos, egy rövid részt leszámítva, amikor átment a „na ne már” kategóriába. Mikor is apu felesége bemorcul, mert rájön, hogy apunak zabilánya van, és akkor olyan Hamupipőke érzésbe kerültem a „nyúllá változtassalak, vagy a konyhába küldjelek dolgozni” tárgykörében. De ezen a részen szerencsésen átlendültük, a történet pedig a továbbiakban már élvezhető. A nyelvezete szép, a mese pedig varázslatos, ahogy a szokásos kis részletből is látszik:
„A tündér fiú sóhajtva fordult felém, a pillantásával végigvizsgálva a ruhámat.
– Megsérültél?
Megráztam a fejem.
– Megmentetted az életemet – mormoltam. Majdnem kimondtam, hogy köszönöm, de visszafogtam magam, mivel úgy tűnt, ez a szó adóságba sodor Tündehonban. Egy gondolat formálódott bennem kéretlenül és zavaróan.
– Én…én most nem vagyok hozzád kötve, vagy ilyesmi, ugye? – kérdeztem ijedten.
Felvonta a szemöldökét, én pedig nagyot nyeltem.
– Nem tartozom neked az életemmel, vagy nem kell feleségül mennem hozzád, igaz?
– Nem, hacsak az urad nem állapodott meg a tudtunk nélkül. – Ash visszapillantott a törvényről vitatkozókra. Oberon próbálta lecsendesíteni Titaniát, de ezzel csak maga ellen fordította a haragját, ahogy Mabét is. – És azt mondom, bármilyen megállapodást is kötöttek, az most hivatalosan felbontódott. Ez valószínűleg háborút jelent.
– Háborút? – Valami hideg érintette az arcomat, és felpillantva láttam, hogy hópelyhek hullnak a villám-szaggatta égből. Döbbenetesen szép volt, beleborzongtam. – Mi fog akkor történni?
Ash közelebb lépett. Az ujjaival kisimított egy hajtincset az arcom elől, elektromos borzongást küldve végig a gerincemen a talpamig. Hideg lélegzete megcsiklandozta a fülemet, ahogy hozzám hajolt.
– Meg foglak ölni – suttogta, majd elsétált, hogy csatlakozzon az asztalnál ülő testvéreihez. Nem nézett vissza.”

 
back to top